Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény Természetesen e jogtípusban is ismert az alapvető jogok és kötelességek (vagy másképpen, annak terminológiája szerint: az alkotmányos jogok és szabadságok) kategóriája, azonban e téren homlokegyenest ellentétes a nyugati világ és az iszlám „filozófiája”.113 Az imént szó volt arról, hogy (Nyugat-)Európában a fő hangsúly az alapvető jogokon van: ezt szabályozzák részletesebben az alkotmányok, ezért harcolnak a polgárok - az iszlám felfogás azonban ennek ellentéte: ott a kötelezettségek az elsődlegesek. Ez utóbbi állítás igazolására - részletesebb elemzés nélkül is - elegendő arra utalni, hogy az iszlám jog elsődleges alapja a Korán, amely Isten „öröktől való” (Mohamed prófétán keresztül) kinyilatkoztatott szavait tartalmazza, s erre épül a saria, a vallási tételeken nyugvó magatartási szabályrendszer („vallásjog”). Az isteni kinyilatkoztatást az ember nem változtathatja meg, tehát lényegében örök és változatlan (ennek felelnek meg az igen erős hagyományok és szokások is). Márpedig Isten az alattvalók számára szigorú tilalmakat állapít meg, szigorú magatartási kötelezettségeket ír elő.114 - Ebben a konstellációban az „emberi/állampolgári jogok” lényegében ismeretlenek voltak, hiszen az embernek nem lehetett „követelése” Istennel szemben... Érdekes adalékot szolgáltat ezzel kapcsolatban Tüske László iszlámszakértő. A Korán az iszlám előtti törzsiség korszakában keletkezett, a felbomló törzsi társadalmak hagyományaira épít, azokat fejleszti tovább, és helyezi bele az egyistenhit keretébe és szellemiségébe. Az új szabályrendszer, az iszlám jog az ember tetteit öt kategóriába sorolta be. Az ember cselekedete lehetett: kötelező, ajánlott, engedélyezett, helytelenített és tiltott. Értelemszerűen az 113 Az arab nyelvben az iszlám szó az SZ-L-M szógyök IV. igetörzsbeli maszdarja. A szó alapvető jelentése: „Isten akaratának való alávetés” vagy „Isten akaratában való megbékélés, megnyugvás”. Az iszlám szó a muszlim világ nyelveiben csakis főnévi jelentéssel rendelkezik, de a magyar nyelvben terjedőben van melléknévi értelmű használata is (például iszlám világ). A muszlim szó szintén az SZ-L-M szógyök IV. igetörzsbeli alakjai közé tartozik. Aktív participium, jelentése: „önmagát Isten akaratának alávető”, „Isten akaratában megbékélő”. Ennek perzsa és török közvetítéssel magyar nyelvbe eljutott változata, az egyébként eredetileg többesszámú alak, a muzulmán. A média hatására a legfeljebb arab nyelvjárási vagy nem arab közegben használt moszlem, moszlim, sőt, a teljesen helytelen mozlem alak is terjedőben van. (Wikipédia) 114 Ezek elsődleges forrása a Korán, ám a keresztény Biblia is tartalmaz hasonlókat (lásd a Tízparancsolatot!). 123
