Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... iszlámban ismeretlen fogalom az autonóm erkölcs. Az etika kérdését az iszlám sohasem bízta a lelkiismeret szavára, hanem a hagyomány, az Isten szava és a Próféta példája voltak a mérvadók. Jellemző, hogy a klasszikus arab nyelvben nincsen szó lelkiismeretre. A független lelkiismeret mint autonóm instancia elképzelhetetlen az iszlámban. Mert a lelkiismeret csak Istenre hivatkozhat, és csak Isten szólaltathatja meg. A muszlim nem a lelkiismerete szavát követi, hanem Isten akaratát.115 „A muzulmán jog ... egyrészt a teológiából áll, amely rögzíti a dogmákat és meghatározza, hogy mit kell tennie a muzulmán embernek; másrészt áll a sariából, amely előírja a hívőknek, hogy mit kell és mit nem szabad tenniük. A saria, vagy másképp a sár, azaz »a követendő út« alkotja a muzulmán jogot. Ez a tudomány előírja a muzulmánoknak, milyen magatartást kell a vallásnak megfelelően tanúsítaniuk; nem tesz különbséget elvben az embertársak iránti kötelezettségek (állampolgári kötelességek, alamizsna) és az Istennel szembeni kötelességek (imádság, böjt) között. E tudomány tehát az emberre háruló kötelességek gondolatára összpontosul, nem pedig azokra a jogokra, amelyek őt megilletnék. A kötelességek megszegésének tulajdonképpeni szankciója az, hogy aki az előírások ellen vét, bűnössé válik. Ezzel magyarázható, hogy a muzulmán jog keveset törődik az általa előírt szabályok szankcióival.”116 Az „örök időktől” való tilalmak, kötelezettségek csak igen nehezen változhatnak - erre utalnak René David előbb idézett megjegyzései is -, ezért nyilvánvaló, hogy az iszlám jogban a hangsúly a kötelezettségeken van. Ha mindenki teljesíti a kötelezettségét, akkor mindenki automatikusan „hozzájut” a jogaihoz is; a kötelezettségek teljesítése tehát egyben a jogok garanciáit is jelenti. - Nyilvánvaló tehát, hogy az iszlám jogban van értelme annak a mi alkotmányunkban is megjelent - és valójában számunkra kissé idegenül hangzó - kitételnek, hogy „a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”.117 115 In: Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma. Helikon Kiadó, 2002, 74. s köv. p. 116 René David: i. m. 371. p. 117 Feladatunk ezúttal nem a XXI. század második dekádjának értékelése, még kevésbé valamiféle prognózis készítése, de napjainkban sok szó esik a „keleti kultúra” európai terjedéséről - és ebben sokan veszélyt látnak az európai civilizáció jövőjét illetően. A jogok és kötelességek összhangjának elve mindenesetre nem elsősorban az európai, mint inkább a muzulmán jogfilozófiába illeszthető. 124
