Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... különböző részeit, vagyis a hagyományos jogot és a Nyugattól recipiált jogot úgy olvasszák össze, hogy az hagyományaiknak és felfogásuknak egyaránt megfeleljen.110 Érdemes itt példaként feleleveníteni a Szovjetunióban és a szocialista államokban végbement folyamatot. Ezekben az országokban rendszeresen szakítani akartak a hagyománnyal, azért, hogy egy teljesen új társadalmi rendet és jogrendszert építsenek fel. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy a múlttól nem lehet egy tollvonással megszabadulni. Az anyagi jogot alapjaiban változtatták meg, de a jog szerkezete és a jogászok által alkalmazott módszerek sok vonatkozásban a régiek maradtak.111 A jog nem csupán normák összessége (bár egy adott időszakban jogszabályokban konkretizálódik), hanem rendszert alkot (megvan a terminológiája, fogalmi rendszere, technikája, módszerei stb.). „A törvényhozó három szavától egész könyvtárak mehetnek zúzdába” írta 1848-ban egy Kirchmann nevű német szerző. Ez szellemes mondás, de hamisságát ma már egyértelműen felismerik. Igaz, hogy a jogszabályok változnak, és a gyakorlati jogászoknak óvakodniuk kell olyan művektől, amelyek nem teljesen naprakész anyagot tartalmaznak. A jog oktatása mégis azért lehetséges, mert a jog más, mint csak változó szabályok összessége. ... A jogszabályok a törvényhozó egy tollvonására megváltozhatnak. Viszont fennmaradnak más elemek, amelyeket nem lehet önkényesen megváltoztatni, mert szorosan kapcsolódnak civilizációnkhoz és gondolkodásmódunkhoz: a törvényhozó éppoly kevéssé hat rájuk, mint nyelvezetünkre vagy gondolkodásmódunkra.112 Hogyan is olvastuk az imént: „...a muzulmán országok mindmáig értettek ahhoz, hogy joguk különböző részeit, vagyis a hagyományos jogot és a Nyugattól recipiált jogot úgy olvasszák össze, hogy az hagyományaiknak és felfogásuknak egyaránt megfeleljen” - Ehhez már csak az iszlám jogának egyik sajátosságát kell segítségül hívni, hogy közelebb jussunk a magyarázathoz. 110 Anderson, J. N. D.: Islamic Law in the Modern World. 1959, 18. p. - Vö. még a török jogászok között lezajlott igen érdekes vitát arról, hogy Törökország 1926-ban a svájci jogot vette át vagy csupán a svájci polgári törvénykönyvet. Vö. David R.: Réflexions sur le colloque d’Istanbul. 1956, 6. sz. 239., 244. és köv. p. 111 René David: A jelenkor nagy jogrendszerei. Összehasonlító jog. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977, 391. s köv. p. 112 René David: i. m. 25. p. 122
