Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény

Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény előfeltételét. A jogok és kötelességek tehát egységet képeztek. Eszerint tehát csak azt tarthatott igényt a jogok érvényesítésére, aki a kötelezettségeit tel­jesítette,106 107 Ezzel homlokegyenest ellentétes a későbbi megállapítás: Demokratikus jogállami alapelv, hogy az alkotmányos kötelességek tel­jesítésétől az alapjogok nem tehetők függővé; azért, mert valaki nem teljesíti alkotmányos kötelességeit, nem fosztható meg alapjogaitól.101 Ezzel a kérdéssel a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozott, és ki­mondta: ... az alkotmányban meghatározott jogok és kötelességek egymásra te­kintettel, egymást korlátozva érvényesülnek. így például a tulajdonhoz való jog és a közteherviselési kötelezettség, a munka szabad megvá­lasztásához való jog és a honvédelmi szolgálati kötelezettség egymást kölcsönösen korlátozzák. Ez esetben is az az alkotmányossági kérdés, hogy az adott alapjog korlátozása valóban olyan mértékü-e, amilyet az alkotmányos kötelezettség érvényesülése megkíván [46/1994. (X. 21.) AB hat.] Szögezzük le tehát: hibás alapállásból fakad az a tétel, hogy „a jogok gyakor­lása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”, ezért nem is megalapozott ennek alkotmányba rögzítése.108 Hogy kerülhet bele, illetve mivel magyarázható a kelet-közép-európai alkotmányba kerülése egy vitatható elvnek? A magyarázathoz René David szolgáltat értékes adalékot: „A nyugati intézmények recepciójáról folyó vitákban - írja Milliót - az utolsó szó valószínűleg ezek iszlámosítása lesz.109 Anderson is azt a néze­tet vallja, hogy a muzulmán országok mindmáig értettek ahhoz, hogy joguk 106 Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 267. p. (Kiemelés - T. K..) 107 Sári János - Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 354. p. (Kiemelés - T. K.) 108 Meg kell jegyeznünk, hogy ez a szabály még az 1989. május 10-i módosítás után is benne maradt az alkotmányunkban. 109 Milliót, L.: La conception musulmane de droit. Cours professé â la Faculté internationale de droit comparé de Luxembourg, 1958. 121

Next

/
Thumbnails
Contents