Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... az állampolgári kötelességeket a jogokkal együtt egységes szerkezetben és lényegében azonos rendszerben rögzítik.105 Megvan tehát az a „kályha”, ahonnan elindulhatunk: a legelső szocialista (szovjet típusú) alkotmányok kezdettől fogva alkalmazták ezt az „egységet”, ami a Szovjetunió 1936-os alaptörvényéből szintén kiolvasható. A „szocializmus” időszakában Kelet-Közép-Európában is rendszeresen utaltak erre az elvre, főképpen akkor, ha a „dolgozók” követelték valamely jogukat, hogy ne csak a jogokra hivatkozzanak, hanem a kötelességek teljesítésére is, hiszen ezek „elválaszthatatlanok”. Ámde mi ezzel a probléma? A Szovjetunió megalakulásával (1922) olyan föderáció jött létre, amelynek a területén lévő államok egy részében az iszlám vallás jelentős befolyással bírt, annak alapvető „filozófiáját”, az Allah iránti kötelezettségek mindent megelőző teljesítését mindenképpen „egyeztetni” kellett az ekkorra Európában már ismertté vált, elterjedt közjogi kategóriával, az alapvető jogok elsődleges, meghatározó szerepével. Az ,,elválaszthatatlanság elvén” ténylegesen azt kellene-e érteni, hogy a jogok gyakorlásának mintegy előfeltétele a kötelezettségek teljesítése, ami az első pillantásra is abszurdumnak látszik? Az-e az értelme, hogy ha tehát valaki nem teljesíti állampolgári kötelezettségeit, akkor nem gyakorolhatja a jogait sem? Ha valaki pl. nem fizeti be az adóját, vagy nem teljesíti honvédelmi kötelezettségét, akkor nem mehet tüntetni, netán nem szavazhat, vagy nem gyakorolhatja vallását? - Ez nyilván nem így van. A kötelezettségek elmulasztását megfelelőképpen szankcionálni kell, de súlyos hiba lenne a büntetés helyett valamely alapvető jogától megfosztani, vagy abban korlátozni az embert. Persze, találkozhatunk olyan megközelítéssel, amely szinte választ is ad az általunk előbb föltett kérdésekre: A kötelességeknek a jogokhoz való kötődését, kölcsönös függőségüket, illetve az ezt tükröző felfogást mutatja, hogy a szocialista államtudományi-jogtudományi irodalomban szinte nem fordult elő az állampolgári alapjogoknak kötelességek nélküli tárgyalása. Sőt, az állampolgári kötelességeket, illetve azok teljesítését nemritkán úgy fogták fel, mint a jogok érvényesítésének 105 Toldi Ferenc: Állampolgári alapkötelességek a szocialista alkotmányokban. In: Az állampolgárok alapjogai és kötelességei. (A szerkesztő bizottság tagjai: Halász József, Kovács István, Szabó Imre.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965, 528. s köv. p. 120
