Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény jogok és szabadságjogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. ” Honnan eredhet a jogok és kötelességek elválaszthatatlanságának ez a fura elve, amelynek az európai jogi kultúrában eddig nemigen látszottak a gyökerei? Az alapvető jogok fogalmának megjelenésével és elterjedésével ugyanis a jogok váltak alap-kategóriákká. Kialakultak ezek generációi, biztosítékai, alkotmányos korlátozásának rendje, katalógusa stb., és ezek minden polgári állam alkotmányában a szabályok élén kaptak helyet. (Nyugat-)Európában az emberek minduntalan hivatkoznak is a jogaikra. Azokat követelik, azokért harcolnak, érdekeik érvényesítésére szervezetek alakulnak, olykor tömegek kezdenek összehangolt megmozdulásokat; ezzel szemben a kötelezettségek csak mintegy „másodlagosan” jelennek meg; az alkotmányi szabályozásban is a jogok dominálnak. E körülmények között nem meglepő, hogy a kötelezettségekre utalni csak intő-figyelmeztető jelleggel szoktak, ekkor emlegetik a „jogok és kötelességek elválaszthatatlanságát”. - A jogok és kötelességek „egyenjogúsítása” tehát mindenképpen új, és egyben sajátos jelensége az alkotmányi szabályozásnak, amelyre a korabeli szakmai irodalomnak is föl kellett figyelnie... Az állampolgári alapkötelezettségek a szocialista állam viszonyai között az alkotmányban szabályozott állampolgári jogokkal egységet alkotnak. A kötelességek teljesítése feltétele az állampolgári jogok realitásának, a jogok élvezetének, a jogok pedig egyben eszközei a kötelességek minél megfelelőbb teljesítésének. A jogok és kötelességek egysége a szocialista demokrácia állandó erősödésében gyökerezik s egyben jellemzője is annak. [...] Az állampolgári jogoknak és kötelességeknek együttes szerkezetben történő kodifikálása a szovjet alkotmányfejlődés egyik jellemzője. A gyakorlat csupán a jogokat és kötelességeket tartalmazó fejezetek alkotmányi elhelyezésében és az elnevezésében mutatott eltéréseket az egyes szövetséges és autonóm köztársaságok alkotmányaiban. Példaként megemlítjük, hogy a Grúz SZSZK 1922. évi alkotmánya a III. fejezetben külön cím nélkül, az Örmény SZSZK 1922. évi alkotmánya az I. rész 1. fejezetében „A kizsákmányolt és dolgozó nép hatalmának alapelvei” cím alatt, a Bjelorusz SZSZK 1919. évi alkotmánya pedig az 1. fejezetben „Általános rendelkezések” cím alatt tárgyalta az állampolgári jogokat együtt a kötelességeket is. Ezek az eltérések azonban nem érdemi jelentőségűek. A Szovjetunió 1936. évi alkotmányát követően ezek az eltérések is megszűntek. Az 1936. évi alkotmánynak megfelelően 119
