Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... szólásszabadság, a sajtószabadság és a gyülekezési szabadság) korlátozására jogcímet adó nyomatékosítás: a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően gyakorolható (64. §). Summa summarum: ez súlyos tartalmi megszorítás, ami - jellege miatt - éppen a szabadságjogok lényegét veszi el. - Az Alkotmány 1972. évi módosítása tehát az alapjogok terén nem hozott érdemi változást, sőt, a korlátozás általánossá tétele még gyengítette is azok pozícióit. 2.3. - Nem mehetünk el szó nélkül a módosított Alkotmányunk előbb idézett 54. § (2) bekezdésének ama kitétele mellett, hogy „a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől A jogok és kötelességek közötti ez a „sajátos kapcsolat” még nem szerepelt az Alkotmány eredeti, 1949-es szövegében, csak az 1972-es módosításkor jelent meg, mint ahogy Kelet-Közép-Európa „népi demokratikus” alaptörvényeiben is csak az 1960-as évektől találhatjuk: Albánia (1976) 39. cikk. „A polgárok jogai és kötelességei az egyén és a szocialista társadalom érdekeinek összhangján nyugszanak, s a kettő közül a közös érdek élvezi az elsőbbséget. Az állampolgárok jogai elválaszthatatlanok kötelességük teljesítésétől. Ezekkel a jogokkal tilos a szocialista rendbe ütközőt cselekedni. ” Csehszlovákia (1960) 38. cikk. „Az állampolgárok kötelességeinek elválaszthatatlan része, hogy tiszteletben tartsák polgártársaik jogait, és öntudatosan megtartsák a szocialista együttélés szabályait. ” Jugoszlávia (1963) 153. szakasz. „Az ember és a polgár jelen alkotmányban megállapított szabadságai és jogai az emberek kölcsönös szolidaritásában és abban nyilvánulnak meg, hogy mindenki az összesség iránt és az összesség mindenki iránt teljesíti kötelezettségeit és viseli a felelősséget. ” Német Demokratikus Köztársaság (1968) 21. cikk (3) „A társadalmi és állami életben való részvételi jog gyakorlása egyben minden állampolgár erkölcsi kötelezettsége. ” Szovjetunió (1977) bevezető: „Ez az igazi demokrácia társadalma, melynek politikai rendszere biztosítja valamennyi társadalmi ügy hatékony elintézését, a dolgozók mind tevékenyebb részvételét az államéletben, az állampolgárok reális jogainak és szabadságjogainak a társadalom iránti kötelességükkel és felelősségükkel való egyeztetését. ... 59. cikk. A 118
