Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény

Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény

szerveknek önkényes (a helyzettől függően esetleg diktatórikus) magatartásra, az által, hogy szabályainak meglehetősen szabad értelmezését és alkalmazását engedi.

2.2. - Előbb utaltunk arra, hogy az 1972. évi I. törvény (általános alkotmány- módosítás) érintette az állampolgári jogokat is. A szovjet terminológián alapuló „gumi-szabályok” („a dolgozó nép ügyét szolgáló”, „a dolgozók érdekeinek megfelelő” és hasonlók) a szigorú diktatúra kezdeti szorításának lassú engedésével egyre jobban érettek lettek a változtatásra, amit az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” bevezetése is sürgetett.

Feltűnő és föltétlenül „haladó” vonása volt az 1972. évi változtatásnak az, hogy a korábban általában csak a „dolgozókat” megillető jogokat ettől kezdve már látszólag jelentősen kiterjesztve, az „állampolgároknak” biztosította a Magyar Népköztársaság. - Persze, hozzá kell tennünk, hogy ekkor sem tisztult ki egészen az alaptörvényünk; mert még változatlanul maradtak benne olyan rendelkezések, amelyek hatásosan oszlatták el az esetleg kialakuló reményeket a rendszer mélyreható megváltozását illetően. Példaként ezeket hozhatjuk föl:

54. § ... (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.

64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.

65. § ... (2) A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre.

Nekünk se legyenek illúzióink: „Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei” címet viselő (ekkor már) VII. fejezet semmit sem veszített „szocialista” jellegéből! Sőt, korábban csak helyenként tartalmazott hivatkozást a dolgozók ügyére-érdekeire (mint a jogok tényleges „korlátozásának alapjára”, lásd az előbb említett 53. és 55. §-t), 1972 után ez már általános szabállyá vált (lásd az 54. §-t), de lényegében megmaradt az igen fontos politikai alapjogok (a

117