Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Az imént idézett 53. § szerint „A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát...” - Ebben az esetben tehát nem általában „a tudományos munka” támogatásáról van szó, hanem csak olyanról, amely „a dolgozó nép ügyét szolgálja”. Ennek megítélése állami szervek hatáskörébe tartozott, ezek tehát lényegében tudományos kérdésekről is dönthettek.103 Az 56. § („alkotmányosan biztosítja az egyesülési jogot”) nem kevésbé problematikus. 56. § (2) A Magyar Népköztársaság feladatainak ellátásában az öntudatos dolgozók szervezeteire támaszkodik. A népi demokrácia rendjének védelme, a szocialista építésben való fokozott részvétel, a kulturális nevelőmunka kiszélesítése, a nép jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a dolgozók szakszervezeteket, demokratikus női és ifjúsági, valamint egyéb tömegszervezeteket létesítenek és ezek erőit a demokratikus Népfrontban fogják össze. E szervezetekben megvalósul az ipari, mezőgazdasági s értelmiségi dolgozók szoros együttműködése és demokratikus egysége. A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje. A szakszervezetek funkciója tehát nem elsősorban az „öntudatos dolgozók” gazdasági-szociális jogainak-érdekeinek védelme, hanem pl. a népi demokrácia rendjének védelme... - Ez a megközelítés elvileg is súlyosan hibás, mert pl. a szakszervezeteket nem a dolgozók ,,szak(mai)” érdekvédő szervezeteinek tekinti, hanem politikai jellegű feladatokat, tevékenységeket hárít rájuk, ami komoly szerepzavarokhoz is vezethetett).104 Ezek a példák mindenesetre szemléletesen bizonyítják, hogy egy látszólag demokratikus alkotmány milyen könnyedén ad lehetőséget az állami 103 Pl. úgy, hogy elvileg bármikor megtagadhatták a tudományos munka „hathatós támogatását” arra hivatkozással, hogy az „nem szolgálja a dolgozó nép ügyét”. 104 Emlékeztetünk arra, hogy a rendszerváltás fontos eseménysorozatát jelentő „kerékasztal-tárgyalások” menetében milyen komoly, hosszan elnyúló vitát eredményezett a Nemzeti Kerekasztal szakértői szintű egyik politikai munkabizottságában (1/3. sz. A választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvény) a „Harmadik Oldal” által benyújtott az a javaslat, hogy a politikai pártok és a választópolgárok mellett a társadalmi szervezetek és mozgalmak is kapjanak jelöltállítási jogot az egyéni választókerületben. 116
