Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény Mindezeket a deklarációkat, egyezményeket azért említettük, hogy jelezzük: megvannak azok a „források”, amelyek segítik az államokat abban, hogy az alapvető jogok alkotmányi szabályozásánál rendelkezésükre álljanak azok a katalógusok, melyek „emlékeztetik” az alkotmányozót e jogok aktuális fejlettségi állapotára, és mintegy „étlapot” kínálnak számukra a kodifikáláshoz. Mindazonáltal, mivel nincsenek egzakt kritériumai az alapvető jogoknak, el kell fogadnunk a már idézett meghatározást: „Az egyes államok alkotmányaiban és a különböző emberi jogi egyezményekben felsorolt és ezáltal a tételes jog részévé tett emberi jogokat hívjuk alapvető jogoknak (fundamental rights) vagy más néven alapjogoknak (Grundrechte).” 2. Az alapvető jogok szabályozása Magyarországon a rendszerváltás előtt Egy állam alkotmánya (alaptörvénye) általában tartalmazza a társadalmi-politikai berendezkedésére, a szuverenitásból eredő közhatalom gyakorlásában részt vevő állami szervek rendszerére, valamint az állam és a polgárok kapcsolatára (alapvető jogokra) vonatkozó legfontosabb szabályokat. Ez utóbbiak is - kiemelkedő jelentőségük miatt - külön figyelmet érdemelnek az alkotmányjogi elemzésekben. 2.1. - A „kezdeteket” az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya (a továbbiakban: Alkotmány) jelenti, amelynek a tizenegy fejezete közül a VIII. viselte „Az állampolgárok jogai és kötelességei” címet.100 100 Az állampolgárok jogait és kötelességeit tartalmazó fejezet szerkezeti elhelyezése már önmagában is mutatja, hogy a népi demokratikus államok nem vették eléggé komolyan az alapvető jogokat, azért helyezték el azokat az alkotmányaikban hátul, az egyéb szabályozási tárgyaik mögé, jóllehet az akkori polgári berendezkedést és értékrendet követő államok az alapvető jogokról szóló fejezetet az alkotmányuk élére, az államszervezeti rendelkezések elé tették, azzal is jelezve, hogy azokat a legfontosabb szabályoknak tekintik. 113
