Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Alkotmányunkat számos alkalommal módosították, ám az első időszakban (1972-ig) ezek főképpen az államszervezet egyes elemeit érintették,101 az egyéb részeket, pl. a tulajdon egyenjogúságát, „hadüzenet” helyett „hadiállapot bekövetkezésének megállapítását”, az alapvető jogokat az 1972. évi I. törvény módosította és egyben megállapította alaptörvényünk egységes szövegét. Hozzá kell tennünk, hogy alkotmányunknak a többszöri módosítása ellenére is változatlanul igen csekély volt a társadalmi elismertsége, presztízse. Az iskolákban csak az elfogadását követő legelső években oktatták szervezetten; a bíróságok nem hivatkoztak rá az ítéleteikben stb. - Ennek az volt a magyarázata, hogy alaptörvényünk nem volt képes a funkcióját betölteni, hanem ún. „papiros-alkotmányként” létezett. Feltűnő, hogy az Alkotmány a VIII. fejezetének címében az „állampolgárok jogairól” rendelkezik, ami - mint korábban szó volt róla — azt sugallja, hogy csak azokról a jogokról szól, amelyeket az állam ad a polgárainak... Nos, ez a „gyanú” beigazolódik: azokat a jogokat is, amelyek a mindenkit megillető „emberi jogok”, azaz a szabadságjogok kategóriájába tartoznak, az Alkotmány nem ilyenekként kezeli, hanem úgy írja le őket, mint amiket az állam „biztosít” a polgárainak: 54. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. (2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköz- társaság az egyházat különválasztja az államtól. 101 Az 1950. évi IV. tv., az 1951. évi I. tv., az 1952. évi I. tv., az 1953. évi IV. tv., az 1953. évi VI. tv., az 1954. évi III. tv., az 1954. évi VII. tv., az 1955. évi II. tv., az 1955. évi IV. tv., az 1956. évi III. tv. a minisztériumok felsorolásáról (de ezen kívül az 1950. évi IV. tv. szólt még a felsőbíróságok és a főállamügyészségek megszűnéséről; az 1953. évi VI. tv. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát a minisztertanács első elnökhelyetteseivel és az Országos Tervhivatal elnökével egészítette ki); az 1954. évi VIII. tv. a tanácsi szervezet központi rendszerét, valamint az igazgatási szervek egymáshoz és a választott képviseleti szervekhez való viszonyát szabályozta újra; az 1957. évi II. tv. elrendelte, hogy a minisztériumok felsorolását külön törvény szabályozza, valamint a „minisztertanács” elnevezését a „magyar forradalmi munkás-paraszt kormány” elnevezéssel egészítette ki, valamint módosította a címert és a zászlót; az 1971. évi I. tv. a tanácsokról szóló rendelkezéseket módosította. 114
