Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Valóban vannak olyan nemzetközi dokumentumok, amelyek jelentős segítséget nyújtanak az egyes államok alkotmányozóinak az alapjogok kodifikálásához. A nagy hatású francia Deklarációt már előbb említettük. Időben közelebbről való pl. az Emberi jogok Egyetemes Deklarációja, amelyet az ENSZ Közgyűlés 1948. december 10-én fogadott el.97 A Közgyűlés 1952-ben határozatot hozott, hogy az Egyetemes Deklarációban említett jogokat két egyezmény keretében szabályozzák, amelyek közül az egyik a polgári szabadságjogokat és politikai jogokat foglalja magában, a másik pedig a gazdasági, szociális és kulturális jogokat rendezi. Két egyezmény létrehozását az indokolta a Közgyűlés szerint, hogy a gazdasági és szociális jogok biztosítása feltételez egy bizonyos társadalmi-gazdasági fejlettséget, ami nincs meg minden államban. Ha viszont emiatt nem fogadnák el az egyezményt és egyetlen szabályba lenne foglalva az emberi jogok egésze, úgy nem vállalnának kötelezettséget a szabadságjogokra sem, amelyek biztosítása végül is a fejlődő országokban is lehetséges. Az egyezménytervezetek elkészültek és azokat a Közgyűlés 105 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta 1966. december 16-án New Yorkban.98 - A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE), valamint A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: GSZKJNE) a magyar jogrendszernek is része lett, ezeket hazánkban az 1976. évi 8. számú, illetve az 1976. évi 9. számú törvényerejű rendelettel hirdették ki, és ma is hatályban vannak. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) is hivatkozik arra az „Általános indokolásában”, hogy „Az alapvető jogok katalógusának példaadója az egységes Európa huszonegyedik századi alapjogi dokumentuma, az Európai Unió Alapjogi Chartája”.99 97 Ennek emlékére 1950. december 4-én a Közgyűlés december 10-ét „Az emberi jogok napjává” nyilvánította, és felkérte a tagállamait e nap megünneplésére. A továbbiakban ezt a dokumentumot Egyetemes Deklaráció-ként említjük. 98 Nagy Károly: Nemzetközi jog. Püski, Budapest, 1999, 318. s köv. p. 99 Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy konvent típusú testület dolgozta ki, amelyben az Unió tagállamai kormányainak, valamint az Európai Bizottságnak egy-egy tagja, és az Európai Parlament tagjai vettek részt. A dokumentumot 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón, majd része lett a 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződésnek. Érvényesülésének mintegy „szervezeti garanciájaként” létrehozták az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, Bécs székhellyel, amely 2007. március 1-jén kezdte meg működését. 112
