Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény léteznének olyan kritériumok, amelyek alapján objektíve meg lehetne állapítani egy jogról, hogy az alapvető jog-e vagy sem, akkor nem lennének eltérések az egyes államok alkotmányainak alapjogi katalógusaiban.”93 Persze, kár lenne tagadni, hogy vannak olyan elképzelések, amelyek alapján meghatározhatók azok a speciális feltételek, amelyek megléte esetén valamely jogot „alapjognak” lehet tekinteni. Figyelemre méltó az a megközelítés, amelyik e feltételeket alapjogképző kritériumoknak nevezi, amelyek mentén az államoknak fel kell ismerniük annak szükségességét, hogy az adott jogok az alapjogok szintjére emelkedjenek. Ezek közé tartozik, hogy az alapjogok fundamentális jellegűek, azaz bennük az adott időszakban, adott közösség meghatározott kapcsolataiban a leglényegesebb, az emberi lét és méltóság szempontjából a legfontosabb értékek és érdekek fejeződjenek ki.94 Csakhogy ez a látszólag fontos és pontos kritérium meglehetősen csalóka is egyben. Téglási András helyesen mutat rá erre a gondra. „Ami az alapjogok fundamentalitását jelenti, megjegyezzük, hogy az egyes alapjogi definíciók általában tartalmazzák is az alapjogok fontosságára való utalást. Ezzel kapcsolatban a probléma az, hogy vajon ki dönti el, és milyen szempontok alapján, hogy az adott időszakban melyik jog lényegesebb (esetleg a leglényegesebb) a többinél, vagyis mi alapján tudjuk meghatározni, hogy a jogok közül melyek tekinthetők alapvető fontosságúnak, azt elsősorban úgyis az adott állam alkotmánya alapján tudjuk megállapítani, idevéve azonban a nemzetközi dokumentumokat (illetve hogy azokat mikor, hány állam és mely államok írták alá), illetve az ezekhez esetlegesen kapcsolódó nemzetközi jogvédő mechanizmusokat.”95 További „alapjogképző kritérium” az univerzalitás, azaz az általános elismertség, valamint a legáldefiníció, azaz pontosan lehessen meghatározni a tartalmukat, és ehhez képest az állam kötelességét (beavatkozását vagy tartózkodását).96 93 Téglási András: A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2014, 36. s köv. p. 94 Lásd Kiss György: Alapjogok kollíziója a munkajogban. Justis Bt., Pécs, 2010, 69. s köv. p., valamint Drinóczi Tímea: Gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2007, 105. p. 95 Téglási András: i. m. 37. p. 96 Drinóczi Tímea: i. m. 105. p. 111
