Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Itt tehát már nem szerepel az alapvető jog lényeges tartalmának korlátozha- tatlansága, hanem csak az, hogy a korlátozás során „tiszteletben kell tartani” a lényeges tartalmat. Mi tehát a lényeges tartalom, ami nélkül talán nem is lehetne alapvető jognak minősíteni valamely jogot? Ezt a kérdést nem lehet egy általános fogalom meghatározásával megválaszolni, különösen azért nem, mert a lényeges tartalom önmagában nemigen állapítható meg egységes fogalomként, hanem az ún. „szükségességi-arányos- sági teszt” elvégzésével, amint erre az Alkotmánybíróság is utal a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában: Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Ha az alapvető jog lényeges tartalmát nem is lehet olyan egységes, általános fogalomként meghatározni, amelynek alapján ezt megbízhatóan el tudnánk határolni más (nem alapvető) jogoktól, keresni kellene olyan definíciót, amelynek alapján egyértelművé tehető valamely jog alapjog jellege. Ezzel kapcsolatban „.. .azt is megállapíthatjuk, hogy nincs olyan kritériumrendszer, aminek alapján pontosan meg lehetne határozni, hogy mit tekinthetünk alapjognak és mit nem. Ha ugyanis lennének ilyen objektív kritériumok az alapjogokra nézve, akkor nehezen lenne magyarázható, hogy miért vannak eltérések az egyes államok alkotmányaiban rögzített alapvető jogok között. Ha 110
