Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények

Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”... 2. A múlt öröksége, a jogállami szabályozás kihívásai Az alapjogi törvényhozás jelentősége azért is nagy volt a rendszerváltozás első éveiben, mert ezeken a területeken volt a legnagyobb a szabályozási demok­ráciadeficit a pártállami rendszerben. Az egész pártállami korszakra jellemző az emberi szabadságjogok tör­vényi szintű szabályozásának és garanciáinak hiánya. Az állampolgári jogok szocialista felfogása az embert a társadalom egé­szében, kollektivista módon szemlélte, a jogok gyakorlása nem sérthette a társadalom (az állam) érdekeit. A jogok élén a gazdasági, szociális és kulturális jogok álltak, az állam funkcióiként megjelenítve. Legellentmondásosabb volt a kép a szabadságjogok területén. A gyüle­kezési jogról törvény nem szólt, történelmi kuriózum, hogy az 1989. évi III. törvény helyezte hatályon kívül a gyűlések bejelentéséről szóló 5159/1945. (III. 24.) BM rendeletet. A sajtószabadságról az 1986. évi II. törvényig kormány- rendelet adott szabályokat. [26/1959. (V. 1.) Korm. rend]. Az egyesületekről a korabeli alkotmány kifejezett előírása ellenére mindig törvényerejű rendelet szólt. (1955. évi 18. tvr., 1970. évi 35. tvr., 1981. évi 29. tvr. és 1983. évi 27. tvr.). Más kérdés az egyesületek vagyonjogi helyzete, amit értelemszerűen a Ptk. szabályozott. Szétszórtak voltak a vallásszabadságról szóló normák is. (1895. XLIII. te. a vallás szabad gyakorlásáról, 1947. XXXIII, te. a bevett és elismert vallás-felekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről, 1957. évi 22. tvr. az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról, 1949. évi 5. tvr. a val­lásoktatásról.) Az állampolgári szabadságjogokat tartalmazó normákban nagy számban találhatók voltak diszkrecionális szabályok. Néhány a pártállami rendszerre jellemző közismert, konkrét norma, el­rettentő példaként:- „az egyesület létrehozására irányuló szervező munka megkezdését a felügyelő szervnek be kell jelenteni, a felügyelő szerv a szervezést feltételhez kötheti ... a felügyelő szerv a szervezőt a szervezés meg­szüntetésére hívhatja fel, ha az egyesület előreláthatólag nem felel- Tóth Gábor Attila). Osiris Kiadó, Budapest, 2003; Az Alkotmány Kommentárja /-//. (szerkesztette: Jakab András). Századvég Kiadó, Budapest, 2009. 167

Next

/
Thumbnails
Contents