Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során Az utcai járőrözés során több száz főt lefegyvereztek, illetve őrizetbe vettek, de közülük került ki a statáriális ítéleteket végrehajtó „kivégző brigád” is.32 A katonai elhárítás sorainak újrarendezését a Honvédelmi Minisztériumban felállított Katonai Elhárító Törzs kezdte meg. December 22-én a honvédelmi miniszter első helyettese intézkedett az elhárító szervek újjászervezéséről a Néphadseregen belüli felállítására. A parancs szerint33 „Az elhárítási feladatok végrehajtása érdekében HM II. osztály elnevezéssel, a Honvédelmi Minisztériumban közvetlen alárendeltségemben, megalakult a katonai elhárítás központi szerve [...].” A parancs megszabta a parancsnokoknak, hogy biztosítsák az elhárító szerveknek a munkafeltételeket. A HM II. Osztály vezetőjének 1957. január 15-éig kellett felterjeszteni a működést szabályozó szervi határozványt és az elhárító szervek és a parancsnokok közötti együttműködést szabályozó rendeletet. A (katonai elhárító) HM II. osztály négy alosztályra tagozódott, melyekből a HM alosztály feladatába tartozott a központi irányító apparátus, a minisztérium és vezérkar, ezek szervei, valamint a kiegészítő parancsnokságok irányába végzett elhárítás. A csapatok és tanintézetek elhárító alosztálya a Néphadsereg csapatait, tanintézeteit, a határőrség és belső karhatalom elhárító szerveit irányította. A vizsgálati alosztály a fegyveres erők és testületek szerveiből hazaárulást elkövető személyekkel szemben járt el, míg körözési alosztály feladata a külföldi ügynökök felderítése, leleplezése volt. Ezekben a hónapokban a katonai elhárítok feladata a forradalom napjaiban harcolók, „kompromittálódott” katonaszemélyek kiszűrése volt. Megkezdték a Tiszti Nyilatkozatot alá nem írt tisztek megfigyelését is, továbbá a Nyugatra menekült hivatásos katonák és a sorállomány felderítését. A Tiszti Nyilatkozatot az 1956-os forradalom leverését követően kellett aláírni a Néphadsereg tagjainak. Ebben nyilatkozni kellett - többek között - a Kádár-kormány támogatásáról és arról, az aláíró nem vett részt ellenforradalmi cselekményben. A nyilatkozatot 6228 fő nem írta alá, őket - jobb 32 Okváth Imre: Hadsereg és a katonai elhárítás (1955-1956). In: ÁVH - Politika -1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. Szerkesztette Okváth Imre. Budapest, 2007, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. 33 HL MN 1948-1989 közötti parancsok gyűjteménye 6. d. - Honvédelmi miniszter első helyettesének 03. számú parancsa. Budapest, 1956. évi december hó 22-én. 63
