Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
— Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. esetben - leszerelték, akikre sikerült ellenforradalmi „bűnt” rábizonyítani, azt felelősségre vonták. A BM II. Politikai Nyomozó Főosztály szervezetében - BM II/l. osztály 1957. május 3.-1962. augusztus 15. A forradalom leverését követően azonnal megindult az elnyomó apparátus sorainak a rendezése. A katonai elhárítok továbbra is a Honvédelmi Minisztérium szervezetében akartak maradni, mint Katonai Elhárító Csoportfőnökség. A döntés azonban a párt, az MSZMP vezetésének a kezében volt. Az AVH feloszlatásában, egykori tagjainak felülvizsgálatában szerepe volt Kádár Jánosnak - aki mielőbb konszolidálni akarta a közállapotokat immár magyar fegyveres szervekkel - és Münnich Ferencnek, aki a fegyveres erők minisztereként valamennyi erőszakszervezetet irányította. A konszolidációhoz szükség volt az erőszakszervezetekre (honvédség, belügyi erők), ennek kiépítéséhez viszont csak a korábbi állományhoz nyúlhattak. Kompromisszumos megoldásként a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnökhelyettese (Münnich) és a legfőbb ügyész 1956. november 27-én elrendelték a volt ÁVH-sok múltjának felülvizsgálatát. E döntés a közvélemény megnyugtatását szolgálta, amit bizonyít a végeredmény: a 4986 főből mindössze 11 főt nem igazoltak.34 Az ÁVH ugyan megszűnt, de káderei immár beépülhettek a Belügyminisztérium szerveibe. A Belügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium újjászervezése kapcsán többféle elgondolás született. A kormány - élén Kádárral - azt az álláspontot képviselte, a Belügyminisztériumot a korábbi szervezeti felépítéshez képest lényegesen ne módosítsák. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy az államvédelmi feladatoknak a rendőrségen belül kell működnie. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. március 12-ei ülésén hozta meg a végleges döntését, a Belügyminisztérium szervezeti felépítése követte a szovjet mintát. Ezt követően szervezték meg a Belügyminisztérium szervezetében a II., Politikai Nyomozó Főosztályt, amelybe 13 osztály tartozott. A Főosztály 34 Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy - a politikai rendőrség működése Magyarországon, 1956-1990. Bp., 2008,1956-os Intézet-Corvina, 54. Továbbiakban Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: i. m. 64
