Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. megpróbáltak elfoglalni. A támadás mögött az elmúlt évtized törvénytelenségei miatti felháborodás, az ÁVH-ban szolgálókkal szembeni gyűlölet állhatott. E szempontból lényeges körülmény, a közvélemény semmit nem tudott az 1953-ban végrehajtott átszervezésről, így a katonai elhárítókat az AVH-val azonosították, aminek minden alapja megvolt. A forradalmárokat sikerült visszaverni, de biztonsági okokból megkezdték az elhárítás nyilvántartásainak a megsemmisítését, illetve az iratok átszállítását a Honvédelmi Minisztérium épületébe. A HM személyügyesei új igazolvány kiadásával igyekezeték rejteni az elhárítókat. A közhangulat ismeretében Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter parancsára a központi törzs állományába tartozó 121 főt őrizetbe vették azért, hogy korábbi tevékenységüket kivizsgálják. A miniszter ígéretet tett a pártatlan eljárásra, ezt követően az elhárítókat átszállították a Katonai Ügyészség Fő utcai börtönébe. Az őrzésre így emlékszik az egykori Rákóczi katonai középiskola30 hallgatója: „én például egy harmincfős társasággal a Fő utcába mentem, a börtönőröknek kellett segítenünk. Arra emlékszem, hogy Rákosi titkárnője meg titkársága is az őrizendők között volt sok ÁVH-s tiszt [vélhetőleg ez a katonai elhárítókat is jelenti - H. I.] meg köztörvényes társaságában [,..].”31 A fogva tartott elhárítok erősen megalázónak érezték a helyzetet, amelyet november 4-ei kiszabadításuk után toroltak meg. November 5-én az MSZMP felhívást adott ki a néphadseregi és belügyi tisztek számára a rendszer mellett kiálló karhatalomba történő belépésre, a Honvéd Forradalmi Karhatalom felállítására. A szervezőmunka a honvédség bázisain folyt, s Budapesten rövid idő alatt három karhatalmi ezredet állítottak fel, közel 3 500 fős létszámmal. A katonai elhárítok egyöntetűen beléptek a november elején alakult 1. karhatalmi ezredbe, melynek 2. századát alkották. 30 AII. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola 1953. június 8-án alakult, 1958 szeptemberéig a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében működő tanintézet volt. Diákjai egyenruhában jártak, növendékei közül számosán eljutottak a Magyar Honvédség vezető (tábornoki) beosztásaiba. Irodalom: Rákóczisták, 1953-1958. Budapest, 2013, MH Budapesti Nyugállományúak Klubja, Rákóczista Tagozat. 31 Szombathelyi Ferenc: A haza védelmére esküdtem. In: Schubert Katalin: Szembenézni a történelemmel. Katonasorsok. Beszélgetések egykori és mai katonákkal. Budapest, 1997, Kométás Kiadó, 198. 62
