Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során határvadász századokat a HM Kát. pol. szervezetébe integrálták, egyidejűleg a határőrök létszámát is jelentősen megemelték. A határőr erők irányítására az osztály szervezetébe felállították a Határügyi alosztályt. Az átszervezés mögött a kommunista párt azon törekvése állt, hogy megszerezze a döntő befolyást a honvédség irányítása felett. Ennek érdekében titokban létrehozták az MKP Katonai Bizottságát.10 A Katonai Bizottság vezetője Farkas Mihály lett, aki 1948-1953 között a Honvédelmi Minisztérium élén állt. O tagja volt az MKP legszűkebb vezetésének. Személyét súlyos felelősség terheli a korszak koncepciós pereiért, a törvénytelen kivégzésekért. A bizottság feladata a kommunista párt honvédségen belüli befolyásának erősítése volt. A bizottság munkájában részt vett Pálffy György, aki ekkor már vezérőrnagy és az osztálya elhárító alosztályának a vezetője is. Ezzel a honvédség vezetésében lényegében kettős hatalom alakult ki, mivel a miniszter mellett (aki a koalíciós kormányzásból adódóan a kisgazda párthoz tartozott) a haderőre vonatkozó döntéseket az MKP hozta a bizottság közreműködésével, a SZEB támogatásával.11 A brit titkosszolgálat Budapestről küldött, 1946. július 25-ei jelentése szerint „Pálffy vezérőrnagy alárendeltsége a hadügyminiszternek csupán csak formális. Miután függetlenítette magát, megteheti, hogy kizárólag a kommunista pártot és hatalmas keleti szomszédját szolgálja, közvetlen hatalmat kapott a határőrség felett, amelynek létszáma 10000 fő Magyarország 30000 fős fegyveres erőiből. [...] Ezt a tízezer főt Pálffy és az általa támogatott párt eszközének lehet tekinteni.”12 A katonapolitikai osztály munkájának eredménye az úgynevezett „magyar közösség” leplezése, amelyet a kommunista belügyminiszter, Rajk László, 1947 januárjában már köztársaság elleni összeesküvésként ismertetett a közvéleménnyel. (A Magyar Testvéri Közösség a két világháború közötti időszak egyik titkos társasága volt. A szervezetnek csak az lehetett a tagja, akinek már felmenői is magyar nyelvűek voltak. A szervezethez elsősorban a középréteghez tartozó kormányzati alkalmazottak tartoztak, a háború alatt németellenes 10 Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika,1945-1956. Bp., 1998, Aquila Könyvkiadó, 41. Továbbiakban: Okváth Imre: i. m. 11 Okváth Imre: i. m. 42. 12 Figder Éva - Palasik Mária: Brit jelentés a magyar politikai rendőrségről 1946-ban. In: Gyarmati György: A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. 178. 51
