Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során

Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. magatartást tanúsítottak. A háború után különösebben nem konspirálva újra összejártak, s elsősorban kisgazda párti politikusokkal voltak kapcsolatban.) Az ügy felgöngyölítését még a katonapolitikai osztály kezdte, de a nyo­mozás lezárása már az ÁVH feladata lett (az ÁVH, az Államvédelmi Hatóság, ekkor a szervezet még a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozott). Az erősen koncepciós eljárás célja, a kisgazdapárt hatalomból való kiszorítását volt (amit számos képviselőjük letartóztatásával, törvénytelen perek soroza­tával sikerült is elérni). Az eljárás során a SZEB is élt a nyomásgyakorlás eszközével, s a kis­gazdapárt13 főtitkárát, Kovács Bélát letartóztatták, Nagy Ferenc kisgazda mi­niszterelnök pedig emigrált. (Kovács Bélát 1947. február 25-én tartóztatták le a szovjet belügyi szervek, és a Szovjetunióba vitték. Ma a letartóztatásának a napja, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Nagy Ferenc éppen Svájcban töltötte szabadságát, miután Rákosi az MKP részéről megzsarolta a családjával, s közölték vele, jobb lenne, ha nem térne haza, az emigrációt választotta.) A Honvédelmi Minisztérium Katona Politikai osztálya 1947. február 14-ével csoportfőnökséggé alakult. Ebben nyilván az „érdemeik” is szerepet játszottak, de az is tény, hogy míg egy minisztériumi osztály 10-15 fő volt, addig a katonapolitikai osztály a 311 fős létszámával a minisztérium egy- harmadát adta.14 A szervezet ezt követően négy osztályra és két alosztályra tagozódott (Törzs, Elhárító, Katonai, Rádió-felderítő osztályok és Határügyi és Hírszerző alosztályok). A katonapolitikai osztály „reakciós elemekkel” szembeni, törvénytelen módszereket alkalmazó, kíméletlen fellépésének is köszönhetően a honvéd­ségben egyre jobban érvényesült a kommunista párt befolyása. Ezt tükrözik az adatok, amíg 1947-ben a tisztek 38,3%-a volt a kommunista párt tagja, addig 1948 tavaszán már a 67%-a.15 1948 februárjában Pálffy György távozott a HM Katona Politikai Csoport- főnökség éléről és a honvédség főfelügyelője lett altábomagyi rendfokozatban. A párt haderőben működő erőszakszervezete, a következő évben még tekintélyesebb szervezetté nőtte ki magát, 1949 februárjában Katonai Elhárító Főcsoportfőnökséggé szervezték. A főcsoportfőnökség I. Elhárító, II. Katonai, 13 A párt hivatalos neve: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. 14 Gyaraki Károly: A katonai elhárítás történetéből. Hadtudomány, 1995/1,106-114. 15 Horváth Miklós: i. m. 300.

Next

/
Thumbnails
Contents