Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. A későbbiek során az alosztály működési köre kibővült az angolszász területekre irányuló információgyűjtéssel, majd a politikai helyzet - az ellenségkép - változásával ez is módosult, kiegészült. A sztálini elvárásokat követve, a külön utas Jugoszlávia is bekerült a „béketábor” ellenségei közé. Az Elhárító alosztály - az osztály feladatrendszerében - kiemelt területet irányított, szervezetileg budapesti és vidéki részekre tagozódott. Az alosztály nyomozati- és vizsgálati főcsoportokból állt, melyek alá a feladataik szerint elkülönülő csoportok tartoztak. Az Elhárító alosztály vidéki szerveit a honvéd kerületparancsnokságok és a honvéd hadosztályok D (defenzív, elhárító) tisztjei és az általuk beszervezett személyek adták. A kialakított szervezeti rendben a honvédelmi minisztérium alárendeltségébe 7 honvéd kerületparancsnokság (honvéd kerületparancsnokságok: 1. budapesti, 2. székesfehérvári, 3. szombathelyi, 4. pécsi, 5. szegedi, 6. debreceni, 7. miskolci) s azokon keresztül 32 honvéd kiegészítő parancsnokság tartozott. Mellettük állt volna fel a nyolc hadosztály, amiből csak kettőt sikerült megszervezni. A szervezetükben levő D tisztek és a beszervezett személyekből álló hálózatuk gyűjtötte az adatokat, szűrte a „reakciós személyeket” (megjegyzendő, a honvédség szervezeti változásait mindig követte az Elhárító alosztály struktúrája, vagyis nőtt vagy csökkent a szervezte létszáma). A Nyilvántartó alosztály a nyilvántartásért felelt, rendszerezte az egyes szervezeti egységekből befutó anyagokat, hírszerzési dokumentumokat. Az osztály szervezetéhez tartozott a Gazdasági Hivatal (pénzügyek intézésére) és Jóléti csoport, az étkezde (a szűkös ellátási viszonyok között rendezte a személyi állomány ellátását). Az osztály feladataiból következően a szervezet rendelkezett őrcsoporttal és fogdával (az előállítottak őrzésére). A szervezetbe tartozott még a Rádió csoport, ami a HM Kát. pol. központi és vidéki szervei közötti összeköttetést biztosította. A hadifoglyok hazatérésének megindulásával a katonapolitikai osztály részlegei megalakultak a szűrő-9 és internálótáborok szervezetében, a vasúti pályaudvarok kirendeltségein. Ennek során kiemelt figyelmet fordítottak a nyugati területekről hazatérő személyek ellenőrzésére. A SZEB támogatásával, 1946 tavaszán, bővült a katonapolitikai osztály feladata. Ekkor a katonai kerületparancsnokságok alárendeltségében levő 9 Szűrőtáborok voltak az alábbi helyeken: Szentgotthárd, Kaposvár, Komárom, Sopron, Zalaegerszeg. 50
