Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. idegen hatalom sem telepíthet, és nem szállíthat ilyen eszközöket az ország területén, illetve légterében. Magyarország függetlenségének teljes visszanyerése elengedhetetlenné tette az ország védelmének önálló, nemzeti alapokon történő megszervezését. A honvédelmi alapelvek szerint Magyarország „saját erejére, saját véd- erejének képességére és elszántságára, az állampolgárok támogatására és áldozatkészségére épít”, de - ennek máris ellentmondva - megerősíti, hogy „az ország biztonságának szilárd garanciáját hosszabb távon csakis a sokoldalú együttműködés intézményes keretei között, illetve a hasonló célokat követő államokkal való erős politikai, gazdasági és katonai szövetségtől remélhetjük”. Ennek szellemében magyar haderő szükségletei és lehetőségei szerint történő átalakítását a NATO-hoz való csatlakozás gyakorlati követelményeinek figyelembevételével kell végezni. Ez a követelmény ellentétes azzal az elvvel, hogy az ország védelmét önálló, nemzeti alapokon kell megszervezni, hiszen „a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiben” rögzítettek szerint „a Magyar Köztársaság a NATO és a Nyugat-európai Unió (WEU) teljes jogú tagjaként látja garantálni az ország biztonságát”. Ez inkább a NATO-dominancia további erősödését, a Magyar Honvédség katonai szövetségben (és nem önálló!) való működtetését jelezte, és a hadsereg internacionalista jellege felé történt elmozdulás! A honvédelmi alapelvek a Magyar Honvédségnél szárazföldi, valamint légvédelmi és repülő haderőnemet nevesít. Ennek megfelelően alakult meg a MH Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága (Székesfehérvár - parancsnoka Németh Sándor vezérőrnagy). Állományába került a Csapatrepülő Parancsnokság. Vezetését parancsnok helyettesi beosztásban Makai Sándor vezérőrnagy végezte. A szárazföldi csapatokkal szemben olyan követelményt támaszt, hogy rendelkezzenek az ország területén bárhol alkalmazható fő erőkkel, gyors reagálású és légi mozgékonyságú szervezetekkel, valamint meghatározott körzetek védelmére felkészített, békeidőben jórészt keretjellegű területvédelmi csapatokkal. A MH parancsnokának közvetlen alárendeltségében működő Légvédelmi és Repülő Főszemlélőség (főszemlélő Balogh Béla vezérőrnagy, 1994-től Szegedi Tibor vezérőrnagy) alárendeltségében levő MH Légvédelmi és Repülő Parancsnokság (Veszprém) élére Csurgai Miklós vezérőrnagyot124 nevezték 124 1959-ben Vácott, a Sztáron Sándor Állami Általános Gimnáziumban érettségizett. 1962- ben az Egyesített Tiszti Iskolán, majd 1970-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 346
