Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994 ki. A követelmények szerint a légvédelmi és repülő haderőnemnek, az ország légterének ellenőrzéséhez és védelméhez, az ország legfontosabb objektumai és a szárazföldi csapatok megbízható oltalmazásához, valamint a védelmi haditevékenységek légi támogatásához szükséges erőkkel és eszközökkel kellett rendelkeznie. Ezek azonban csak az elvek szintjén érvényesültek, mivel a megvalósításukhoz rendelt anyagi eszközök és a technikai feltételek nem álltak arányban a követelményekkel. Míg 1989-ben a honvédelmi tárca költségvetése a GDP 2,9% volt, addig 1993-ban már csak 1,9%, miközben a katonai kiadásokon belül a fenntartásra fordított 92%-os arány mellett a fejlesztésre csupán 8% maradt. A hadsereg átalakításának legnagyobb paradoxonja éppen az volt, hogy miközben az erőket folyamatosan csökkenteni kellett, a feladatok nagysága változatlan maradt. Azok, akik a feladatokat megszabták, nélkülözték a realitásokat, nem mérték fel a nemzetgazdaság honvédelmi ráfordításának lehetőségeit, a meglevő erők, eszközök és a feladatok közötti összhangot.125 Németh Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka, a Magyar Honvédség későbbi vezérkari főnöke, e paradox helyzetre utalva a következőképpen jellemezte a haderő átalakításának folyamatát: „A korszerűsítések és átalakítások, valamint a hadsereg nagyságrendje általában a pénzügyi lehetőségek meghatározása nélkül kerültek kialakításra. Az elsődleges kérdés nem az volt, hogy ennyi pénz van, ebből kell a hadsereget kialakítani, hanem fordítva: alakítsd ki a hadsereget, aztán majd meglátjuk... A csökkentések és az alakulatok megszüntetését nem kísérte az addigi feladatok mérséklése. A költségvetés folyamatos csökkentése a tartalékok felélése mellett, a kiképzési feladatok, gyakorlatok rovására ment, ami egyre inkább veszélyeztette a hadsereg működőképességének a fenntartását. A legjobban képzettek és a fiatalok hadseregből való kiáramlása - bár egyes időszakokban csökkenő tendenciával - folyamatossá vált.126 (Budapest), 1984-ben a Vezérkari Akadémián (Moszkva) végzett. 1970-90 között ezred, hadosztály és hadtest szintű parancsnoki beosztásokban dolgozott. 1990-1991-ben az 1. honi légvédelmi hadtest parancsnoka, 1991 és 1995 között a Magyar Honvédség Légvédelmi Parancsnokság parancsnoka. 125 Magyarország nem vette igénybe az amerikai vagy európai katonai segélyprogramok adta lehetőségeket sem, mint pl. Lengyelország vagy Románia. 126 Hol a határ? - Katona M. István riportja Németh Sándor vezérőrnaggyal, a MH szárazföldi csapatainak 1994. március 28-án kinevezett parancsnokával. Magyar Honvéd, V. 347
