Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Für Lajos honvédelmi miniszter a Magyar Néphadsereg vezető állománya előtti első bemutatkozásakor bejelentette, hogy az ország szuverenitásának visszaszerzése érdekében kilépünk a Varsói Szerződésből, hadseregünket a védelmi doktrínának megfelelően nemzeti arculatának kialakításával kell átformálni. Mint mondotta: „minden erővel és minden eszközzel biztosítanunk kell, hogy ez a hadsereg valóban a nemzet, a magyar nemzet hadserege legyen [...] és az érzelmekben átállni a marxista-internacionalista, a Szovjetunió iránti hűséget sulykoló ideológiából arra a tudatbeli és érzelmi hullámhosszra, ami a [...] nemzethez, kizárólagosan csak a nemzethez való tartozást tartja a legfontosabbnak”.48 Ennek kapcsán célszerű tisztázni néhány fogalmat: mit értünk a „hadsereg demokratizálása”, „a magyar nemzet hadserege” és a „kizárólagosan csak a nemzethez való tartozás”, valamint a „nemzeti vagy internacionalista, katonai szövetségnek elkötelezett vagy önálló” hadseregen? Úgy gondolom, hogy a fegyveres erők demokratikus vagy nem demokratikus jellegét alapvetően az az államberendezkedés határozza meg, amely azokat működteti. A politika dönt a hadsereg alkalmazásáról, a hadsereg cselekszik. A hadsereg állománya, a benne szolgálatot teljesítő katona minden országban a politika által megszabott feladatokat hajtja végre. A katona, a fegyverforgatás mestere, tehát a mindenkori politika eszköze, parancsot hajt végre, de nem politikus. (Kivéve a politikai tiszteket, pártkatonákat, akik pártfeladatokat hajtottak végre a pártállami diktatúrában.) Éppen ennek felismerése vezetett oda, hogy a „katonai blokkot” elválasztották a honvédelmi politikát érvényre juttató minisztériumtól.49 Ezért a hadseregben szolgáló katonaállomány csak kis részben formálói a hadsereg arculatának. Eide norvég származású tábornok, a NATO Katonai Bizottság elnöke, amikor 1991 májusában Magyarországon járt, Borsits László altábornagy 1988 májusától a Honvédelmi Minisztériumban a vezérkar hadműveleti csoportfőnöke. 1989. december 1-jétől a Magyar Néphadsereg Parancsnokságának vezérkari főnöke. 1991. szeptember 9.-1994. július 18. között nyugdíjas, majd 1997. július 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. 1976-ban alezredes, 1979-ben ezredes, 1983-ban vezérőrnagy, 1989-ben altábornagy, 2006. október 23-án vezérezredes. 48 Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel. Budapest, 2003, Kairosz, 52. 49 A kormány 1994. januári határozata értelmében a Magyar Honvédség Parancsnokságát összevonták a Honvédelmi Minisztériummal. A „civil kontroll” túllépve hatáskörét, a hadsereg ismét a politikai befolyásolás eszközévé válhatott, ami visszalépést jelentett. 312
