Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. alapja a magyar állam és a Vatikán között megkötendő - a már előkészített és a kormánynak felterjesztett - nemzetközi megállapodás, illetve a magyar kormány és a többi vallási felekezet között megkötött kétoldalú szerződések. Ezt követően majd kormányrendelet teremti meg a tábori lelkészi szolgálat jogi kereteit. Az alapelv, hogy minden törvényesen bejegyzett vallásfelekezet élhet a csoportos igehirdetés és lelki gondozás jogával, a hívő katonák önkéntessége alapján. A terv szerint a szolgálatot négy nagy vallási felekezet alkotná, a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó lelkészek közvetlen részvételével. Beszámolójában Kelemen altábornagy arról is említést tett, hogy a tervek szerint a lelkészek hivatásos katonaként fognak szolgálni a hadseregnél, de megemlítette, hogy ezt hosszas mérlegelés és vita előzte meg. Jogállásukat illetően, a szolgálat más lelkészeivel alá- és fölérendeltségi viszonyban végzik feladataikat, a katonai hierarchiában azonban parancsadási joggal nem rendelkeznek, és - a katonák szabad akaratából adódóan - missziós tevékenységet sem folytathatnak a hadseregen belül. Ezt a tábori lelkészek jogállásával kapcsolatos kormányrendelet és a szolgálat szervezeti-működési szabályzata hivatott majd rögzíteni. Szabó Miklós (SZDSZ) hozzászólásában megjegyezte, hogy nem kormányrendelettel szabályozta volna a szolgálat felállítását, hanem törvényelőkészítő parlamenti tárgyalás során kellett volna megvitatni a kérdést, és a parlament által meghozott törvénnyel kellett volna bevezetni ahelyett, hogy tulajdonképpen kész tények elé állítják őket. Ezt más jelenlevő is kifogásolta. Perjés Gábor alelnök (MDF) emlékeztette a felszólalókat, hogy „be volt adva módosító javaslatként, és ha az emlékezetem nem csal, akkor ezt a beadott módosító javaslatomat a parlament nem szavazta meg”.46 Felmerült a kérdés, hogy vajon a politikai pártok és a széles közvélemény támogatását élvezi-e a tervezett szolgálat felállítása, mert konszenzus hiányában, a nem törvényi garanciákkal megtámogatott tábori lelkész szolgálatot az új kormány könnyen megváltoztathatja (Mészáros István László - SZDSZ). A nem vallásos katonák gondozásának kérdése is felmerült, mivel „a vallásosaknak van a honvédségen belül egy szolgálatuk, a nem vallásosaknak pedig semmi ilyesmijük nincsen”. A hadsereg állományába való betagozódás is kétségeket váltott ki, mivel a „deklaráltan” védelmi doktrínánkra alapozva, a hadsereg nem megy külföldi missziókba, így a tábori lelkészeknek nem kell elkísérniük a katonákat. Szükséges-e a katonai betagozódás? Lengyelország példáját említvén, 46 Jegyzőkönyv az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának 1993. december 15-én, szerdán 12 órakor az Országház főemelet 55. számú termében megtartott üléséről. 31. 280
