Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése Mészáros István László, az emberi jogi bizottság tagja felvetette azt az igen elgondolkodtató kérdést, hogy ott, ahol az állam és az egyház el van egymástól választva, szükséges-e a lelkészek hivatásos katonaként való foglalkoztatása? Véleménye szerint nem indokolt ilyen vallási szervezet létrehozása a hadseregben. Ő a csoportos vallásgyakorlást alkotmányos jognak tekinti, bevezetésével egyetért, ugyanakkor a megvalósulási formáit nem támogatja, mert tart attól, hogy az „események előbbre rohannak, mint ahol a konszenzus áll a társadalomban jelen pillanatban” [a képviselő nyilván arra gondolhatott, hogy a vallási intézmény beépülése az állami felügyelet alatt álló hadseregbe, mint az állam erőszakszervezetének állományába, az egyház és állam szétválasztásának elve sérülhet - M. Gy.]. Megkérdőjelezte a csoportos vallásgyakorlást, mint alkotmányos jog gyakorlásának formáját is. József Péter, a HM jogi osztályvezetője az Alkotmánybíróságra hivatkozva eloszlatta azt a kételyt, mi szerint a tábori lelkész szolgálat kormány- rendelettel való felállítása nem adna kellő törvényi garanciát a működéséhez. A vallásgyakorlással kapcsolatos alapjog lényeges tartalmát az Alkotmány, leglényegesebb szabályait pedig az egyházakról szóló törvény rögzíti, továbbá a készülő - katonák jogállásáról szóló - törvény is szabályozni fogja. A katonai betagozódás - mint mondta - nem sérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét, mivel az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti az állam egyházak és a vallás iránti semlegességét. A vallásgyakorlás jogának biztosításában az államnak felelőssége van, miközben a hadsereg nem lehet elkötelezve egyetlen- egy egyháznak sem, de az állam sem azonosulhat egyetlenegy egyházzal sem. A jogi osztályvezető a katonai rendfokozattal kapcsolatosan elmondta, hogy az a katonai hierarchiába való betagozódáshoz szükséges az Alkotmány által is lehetővé tévő külföldi missziókban való részvétel (NATO, békeműveletek) miatt, de a szükséges katonai alapképzettség megszerzésének követelménye is ezt támasztja alá.47 A válaszban elhangzott az is, hogy a nem vallásos katonák gondozására létrehozzák a humán gondozó szolgálatot.48 47 A hadsereg szervezetében 1940-ben - az erdélyi események előtt - a tényleges lelkészi állományban levő tábori lelkészek a következő rangokat viselték: tábori püspök (vezéresperes) - vezérőrnagy; főesperes - ezredes; esperes - alezredes; alesperes - őrnagy; főlelkész - százados; lelkész (próbaszolgálatos lelkész) - főhadnagy. Borovi József: A magyar tábori lelkészet története, 5. rész. http://www.ktp.hu/document/borovi-jozsef-ma- gyar-tabori-lelkeszet-tortenete-5-resz. 48 A szolgálat úgy a hívő, mint a nem hívő katonák „gondozásának” intézményes rendszere lett, és további lehetőséget biztosított a pártkáderek és politikai tisztek átmentésére. 281
