Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése kimunkálása az országgyűlés részére a Tábori Lelkészi Szolgálat működéséről. VI. Ezt követően, 1994 januárjától a Vatikánnal, a protestáns és zsidó egyházakkal történő megállapodás megkötését, majd ennek alapján a V. ütemben tervezték a HM rendelet kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat működéséről. A tábori lelkész szolgálat újjászervezésének egyik előfeltétele a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az egyéni és közösségi vallásgyakorlás jogának alkotmányos és törvényes lehetőségének megteremtése volt (I. ütem). A kérdés megoldása szerepelt az 1990-es kormányprogramban, amely az egyházak működőképességének teljes helyreállítását tűzte ki célul. A Nemzeti Megújhodás Programjának egyházakról szóló IX. fejezete rögzítette: „A kormány a magyarországi egyházakat, felekezeteket, vallási közösségeket a társadalom becses történelmi értékeket hordozó, új értékeket teremtő tényezőinek tekinti. Nagyra értékeli szerepüket a békés rendszerváltozás, a demokratikus jogállam kiépítésének folyamatába és az oly kívánatos erkölcsi megújulás előmozdításában. Az általuk képviselt kulturális és erkölcsi értékek az egész nemzet közös kincsét képezik.”38 A program kilátásba helyezte az egyházak törvényes működési feltételeinek megteremtését, anyagi rehabilitációját, gazdasági önállóságának megteremtését, az egyházi ingatlanok tulajdonviszonyának újrarendezését, lelki-erkölcsi, oktatási-nevelési, kulturális, szociális-karitatív tevékenységének biztosítását, nemzetközi elszigeteltségének feloldását és nemzetközi tekintélyének erősítését, valamint az állam és az egyházak közötti kapcsolatok egyenjogú partneri alapokra helyezését. A program kimondta: „A kormány nem tudja elképzelni a nemzeti megújulást az egyházak nélkül.” Fontosnak ítélte meg az egyházak társadalmi szerepét és kimondta: „Az egyházat alkatilag négy eleme teszi társadalmi súlyúvá és politikai jelentőségűvé: közösségeinek nagy száma; az általa (is) képviselt kultúra átfogó és a tágabb politikai közösség szempontjából is mérvadó jellege; széles körű szervezete; és (talán, de nem szükségszerűen) az általa működtetett közhasznú intézmények nagy száma. Nemcsak alkati adottságai, hanem a 38 A Nemzeti Megújhodás Programja. A köztársaság első három éve. 1990. szeptember, 147. 275
