Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. nyilvánosságban betöltött szerepe és megnyilvánulásai is politikai súlyt és jelleget kölcsönöznek az egyháznak.”39 Az Országgyűlés elfogadta „A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt”.40 Bevezetőjében - az Alkotmány és a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásainak szellemében - kimondta, hogy: „A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális egészségügyi tevékenységükkel és a nemzettudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében.” A törvény rögzítette, hogy: „A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja”(l .§).” „Vallása, meggyőződése és azok ki- nyilvánítása, illetve gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle előny nem illet meg” (3. §) [„ideológia semlegesség” - M. Gy.]. A törvény kimondta, hogy „a jog gyakorlása azonban nem mentesít állampolgári kötelezettségének teljesítése alól (4. §)”. Ez azt is jelenti, hogy a katonai szolgálat, mint állampolgári jog, nem tagadható meg lelkiismereti és vallási okokból. A törvény lehetővé teszi, hogy „a katonai létesítményben a katonai szolgálatot teljesítő a vallását - a szervezet működési rendjével összhangban - egyénileg [kiemelés M. Gy.] szabadon gyakorolhatja” [7. § (1)]. A vallás gyakorlását tehát a katonáknak úgy kellett megoldaniuk, hogy az ne zavarja a laktanyai rendet. Vagyis a vallás egyéni gyakorlását is a katonai feladatok végrehajtásától tették függővé, de az ehhez szükséges feltételek nem épültek be a hadsereg működési rendjébe. Az új kormány és a Honvédelmi Minisztérium a katonákkal való törődés jegyében kezdett el foglalkozni a tábori lelkészet újjászervezésével. Sarkalatos ponttá vált a laktanyán belüli csoportos vallásgyakorlás témaköre. Az 1990-ben elfogadott IV. törvény 7. §-a szerinti - laktanyán belül engedélyezett - egyéni vallásgyakorlás azt jelentette, hogy a laktanyákban nem jött létre az egyházi szolgálat semmilyen közösségi formája sem.41 39 Tomka Miklós: A vallás és az egyház visszatérése a politikába. 2. http://www.politikaiev- konyv.hu/online/mpl0/l-32_tomka.html Letöltés: 2017. 05. 05. 40 A törvényt az országgyűlés 1990. január 24-ei ülésén fogadta el. 41 A Tábori Lelkészi Szolgálat és a Katolikus Tábori Püspökség Újjászervezése 1994. május 1-jéig. 276
