Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában 11. 5. Rendszerváltozás előszele az egyházpolitikában 1989. február 28-án a Honvédelmi Minisztérium MN Politikai Főcsoportfőnökség foglalkozott a lelkiismeret és a katonai szolgálat kérdéseivel.31 Az a Politikai Főcsoportfőnökség, amelyik soha nem tudott megszabadulni a marxista-leninista ideológia béklyói alól! A motiváció pedig az volt, hogy nem voltak konkrétan megfogalmazott ismérvek vagy fogalmak a lelkiismereti ok, mint terminológia meghatározására, amely a „jog normatív rendszerében alkalmazható lehetett volna”. Morbid dolognak tartom, hogy a fogalom „pontos megközelítése érdekében” a tudományágak e téren járatos szakemberek (filozófus, jogász, pszichológus, hittudós, Állami Egyházügyi Hivatal békepapjai) mellett kikérték a homlokegyenest más - a marxista-leninista, materialista-ateista ideológia képviselőinek, a KISZ KB-nak, az Országos Béketanácsnak, az akkor még a régi rendszer érdekeit kiszolgáló Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztályának véleményét is. Nyilván, „hivatalból” megkerülhetetlenek voltak. A szakemberek megállapították, hogy: „Az etikai irodalomban - függetlenül attól, hogy marxista, polgári vagy vallásos megközelítésről van szó - egyetértés mutatkozik abban, hogy a lelkiismeret, formáját és hordozóját tekintve, a személyiség szubjektivitását, belső világát, konkrétabban erkölcsi érettségét, értelmi és érzelmi beállítódását, illetve értékválasztását jelölő kategória.” A vallási meggyőződést és a lelki ismeret lényegét egyesek a társadalmi és családi közegtől elszakított szubjektum erkölcsi érettségében látták, ami teljesen torz kiindulópontot jelentett, és semmi köze nem volt az egyén - egyházi közösségekben történő szocializáción nyugvó - vallási meggyőződéséhez és lelkiismereti identitásához. Végül is arra a következtetésre jutottak, hogy: „a lelkiismeret azon belső értékeket fejezi ki, amely az egyén szocializációs folyamatába alapvetően társadalmi tényezők hatására alakul ki, gondolataiban, érzéseiben tartósul, és miután beépült személyisége értékrendjébe, a továbbiakban kontrollálja az egyén döntéseit, megvalósított vagy megvalósítani elmulasztott cselekvését, magatartását.” 31 A lelkiismeret és a katonai szolgálat. HL MN KGY VII/D-1. 270
