Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
A Szovjet Fegyveres Erők... kivonása 4. A Kormány diplomáciai lépései a szovjet csapatok teljes kivonása érdekében 1989-ben robbanásszerű változások indultak meg Közép-Európában. A Magyarországon és Ausztrián át az NSZK-ba tartó német állampolgárok előtt 1989-ben megnyitottuk az államhatárt, leomlott a „vasfüggöny” és a berlini fal. A hidegháború két legnagyobb teherviselője, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megérett a további változásokra. George Bush és Mihail Gorbacsov 1989. december 2-ai máltai találkozóján a demokratikus átmenet békés lehetőségéről tárgyalt. Gorbacsov feltétel nélkül elfogadta „a szabad választások és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét”.51 Az európai szocialista államokban gyökeres átalakulási folyamatok indultak be, melyek során - Románia kivételével - a diktatórikus rendszerek megdöntése békés úton ment végbe. Hazánkban 1989. október 23-án kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot, amely felgyorsította a bel- és külpolitikai folyamatokat. A rendszerváltozás lehetővé tette Magyarország számára, hogy az 1944. március 19-én elvesztett függetlenségét helyreállíthassa. Ehhez azonban nem volt elegendő a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása, az új Alkotmány megalkotása és érvénybe léptetése. A teljes szuverenitásunk visszaszerzésének elengedhetetlen feltétele még hátra volt: a hazánkban tartózkodó idegen állam, a Szovjetunió „távoli helyőrségének” végleges felszámolása, fegyveres erőinek Magyarországról történő teljes kivonása. A szovjet csapatok kivonását az 1989-90-es években több magyar vezető és az MSZMP PB52 is szorgalmazta. 1989. március 2-3-án Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában Gor- bacsovtól ígéretet kapott arra, hogy a kivonásról szóló tárgyalások megkezdődhetnek, de szigorú titoktartást kért a szóba hozott katonai kérdésekről. (Gorbacsovnak nem volt felhőtlen a kapcsolata a felső katonai vezetéssel.) Jóval kevésbé elkötelezetten ugyan, de Gorbacsov azt is megígérte, hogy 51 A belügyekbe való be nem avatkozás elvét az Amerikai Egyesült Államok azóta is sorozatosan megsérti. Gondoljunk csak a „demokrácia exportálásának” kudarcos következményeire, az „arab tavaszra”, a népek és nemzetek belügyeibe való politikai, gazdasági és katonai beavatkozásaira. 52 Burucs: i. m. 1989. május 16. Az MSZMP PB napirendjén: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé következő ülésén vessék fel a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonásának kérdését. 227
