Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. megvizsgálják a magyar területen tárolt nukleáris fegyverek kivonásának kérdését is.53 Az Oplatka által hivatkozott dokumentum azonban hitelesen ezt nem támasztja alá.54 Németh Miklós - Oplatka által írt - visszaemlékezéseiben is az áll, hogy: „A katonai kérdések [...] a szovjet marsaitokra tartoztak, ezek pedig külön vonalat képviseltek.”55 Március 23-24-én Grósz Károly pártfőtitkár is látogatást tett Moszkvában, ahol kezdeményezte a szovjet csapatok és atomfegyverek Magyarországról való kivonását. „Amikor csak lehetőség volt rá, minden alkalommal újra és újra a tárgyalások fontos témája lett a szovjet csapatok kivonulásának a kérdése. így a Grósz Károly és Gorbacsov közötti, 1989. március 23-24-ei tárgyalás során, majd az 1989. június 7-8-ai tárgyaláson, amikor Nyers Rezső és Grósz Károly tárgyalt Gorbacsovval” - írta visszaemlékezéseiben Kárpáti Ferenc. „A tárgyalásról tájékoztatás készült az MSZMP Politikai Bizottságának. Ebben Nyers jelezte, hogy Grósz és Gorbacsov elvtárs márciusi moszkvai megbeszélésén elvi megállapodás született a csapatkivonások folytatásáról. Akkor a szovjet fél kérte, hogy e megállapodás ne kerüljön nyilvánosságra.”56 Gorbacsov a titoktartást azért kérte, mert a csapatkivonás tervének nyilvánosságra kerülése rontotta volna a Szovjetunió tárgyalási esélyeit a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon. A nyilvánosság így csak a júniusi tárgyalásokat követően ismerhette meg a szovjet csapatkivonással kapcsolatos szándékokat. Gorbacsov váltogatta a kivonással kapcsolatos nézeteit, „míg végül a máltai csúcs előtt, 1989 utolsó hónapjaiban jutott el annak felismeréséig, hogy számukra is az az előnyös, ha Magyarországról, Csehszlovákiából és Lengyelországból kivonják a csapataikat”.57 A szovjet csapatok teljes kivonásának kérdését elsőként, immáron ország- gyűlési képviselőként, Sebők János vezérőrnagy kezdeményezte az országgyűlés Honvédelmi Bizottsága 1989. december 12-ei ülésén, ahol javasolta, hogy „a kormány folytasson tárgyalásokat a szovjet kormánnyal, és érje el, hogy a Szovjetunió 1990. december 31-éig vonja ki csapatait. Később, december 53 Oplatka András - Németh Miklós: Mert ez az ország érdeke. Bp., 2014, Helikon Kiadó, 164. 54 Horváth Miklós - Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában. Budapest, 2016, Zrínyi Miklós Nonprofit Kft - Zrínyi Kiadó, 172. 55 Oplatka: i. m. 205. 56 Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül... Bp., 2011, Duna International Kft., 94. 57 Kárpáti: i. m. 96. 228
