Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
A Szovjet Fegyveres Erők... kivonása 1985-ben Mihail Szergejevics Gorbacsov28 váltotta Csemyenkót a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkári székében, ami szemléletváltást és új politikai gondolkodást eredményezett a kül- és biztonságpolitikában. Gorbacsov gazdasági struktúraváltást hirdetett meg, kiterjesztette a demokratikus jogokat, ami szimpátiát keltett a nyugati világban. Gorbacsov és az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Reagan között megindult a párbeszéd az enyhülés és a kétoldalú államközi kapcsolatok normalizálása érdekében. A genfi (1985), areykjaviki (1986) és a washingtoni csúcs (1987) hatására megváltozott a hidegháború menete. Ronald Reagan a fegyverkezési verseny fokozásával térdre kényszerítette a szovjet rendszert. A súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel, 1987 végén, a washingtoni csúcson a szovjet főtitkár az „űrfegyverkezési programként elhíresült SDI (Strategic Defense Initiative - stratégiai védelmi kezdeményezés) egyoldalú elfogadására és az INF szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty - a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekre vonatkozó szerződés) kompromisszumos megkötésére kényszerült.29 A Szovjetunió 1986. október 15-étől 1989. február 15-éig bezárólag fokozatosan kivonta csapatait Afganisztánból. Az új helyzet csak a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének (VSZ PTT) 1988. július 15-16-án Varsóban megtartott ülésén került napirendre, ahol Gorbacsov ugyan visszafogottan, Sevarnadze azonban a külügyminiszterek szűk körű megbeszélésén nyíltan beismerte, hogy a Szovjetunió „válság előtti helyzetben van”, s így nem bírja tovább az állandósult fegyverkezési versenyt, amely „minden területen” felülmúlja a keleti tábort. Hangsúlyozta, hogy mostantól a fegyverkezési hajsza megállításának abszolút prioritást kell adni, és minden lehetőséget meg kell ragadni a megállapodások elérésére.30 A moszkvai vezetés csak ekkor látta be, hogy a Szovjetunió és az egész szovjet blokk súlyos válságban van, s a két világrendszer közötti versenyben minden téren alulmaradt. 28 Mihail Szergejevics Gorbacsov orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP, a szovjet kommunista párt főtitkára, majd egyidejűleg a Szovjetunió elnöke is. Reformjai a hidegháború végéhez vezettek, ami a kommunizmus bukását, a szocialista világrendszer széthullását eredményezték. 29 Kávássy János Előd: A vég kezdete. Amerikai prognózisok és politikai helyzetértékelés Kelet-Európa jövőjéről a rendszerváltás hajnalán, 30. https://library.hungaricana.hu/hu/ view/Eletunk_2014/?query=pUiscsaba&pg=27&layout=s Letöltés: 2017.04.03. 30 Békés: i. m. 306. 219
