Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. A Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének 1987-es berlini ülésén a tagállamok képviselői döntöttek a szervezet katonai doktrínájának védelmi jellegűvé átalakításáról. Ennek hatására 1988-ban, a vezérkar elvi irányítása mellett, a megváltozott elveknek megfelelően, a Magyar Néphadsereg háborús alkalmazási tervei31 védelmi jellegűvé való átdolgozására is sor került.32 1988-ra a hidegháborúról és az atomháborúról alkotott nézetek és gondolkodásmód is megváltozott. Az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban - és nyilván Európában is - felhalmozott óriási mennyiségű hagyományos és nukleáris arzenál a realitások felismerését követelte meg. Egyértelművé vált, hogy a végeláthatatlan fegyverkezési hajsza tarthatatlan, mert az a világgazdaság összeomlásához vezet, a nagyhatalmak között - a nukleáris és hagyományos fegyverek magas szintjén - kialakult stratégiai paritás fenntartása pedig az emberiség pusztulását eredményezné. Ez ösztönözte a nagyhatalmakat és a világ népeit arra a felismerésre, hogy egy totális nukleáris háborúban nem lesznek sem győztesek, de vesztesek sem. A háborúról alkotott nézetek felülvizsgálatára és új politikai gondolkodásra volt szükség. 1988-tól érezhető volt, hogy a kemény kézzel egyben tartott brezsnyevi doktrínát33 lazító Gorbacsov nagyobb politikai mozgásteret enged a szocialista tábor országainak,34 melyek lehetővé tették, hogy rövid időn belül egy történelmi átalakulás útjára léphessenek. Ez a mozgástér azonban mindaddig sérülékenynek tűnhetett, amíg szovjet csapatok hazánkban állomásoztak, hiszen fennállt a veszélye, hogy a kommunista „modellváltás” oldalára állnak. Gorbacsov támogatta a gazdasági és politikai reformokat ezekben az országokban, ami Magyarország és Lengyelország 31 A Magyar Honvédségnek a múltban és napjainkban is volt/van alkalmazási elgondolása egy esetleges fegyveres konfliktus (háború) esetére, amit napjainkban a köztársasági elnök és a miniszterelnök hagy jóvá. 32 Földes Ferenc - Kiss Zoltán - Isaszegi János (szerk.): A Magyar Honvédség negyedszázada. Bp., 2016, Zrínyi Kiadó, 271.- Borsits László nyá. vezérezredes, a MH volt vérkari főnökének visszaemlékezése. 33 A brezsnyevi doktrína elvi alapja az volt, hogy a Szovjetunió fenntartja magának azt a jogot, hogy akár katonai erővel is beavatkozzon azoknak a VSZ tagállamoknak a belügye- ibe, amelyekben - a Szovjetunió álláspontja szerint- számukra kedvezőtlen folyamatok indulnak meg. 34 1989. június 13-án Bonnban M. Sz. Gorbacsov szovjet államfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár politikai nyilatkozatot ír alá, melyben megerősítik: minden állam szabadon dönthet politikai és társadalmi rendszeréről. 220
