Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén mondott gyászbeszédében Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja is határozottan követelte, hogy kezdődjenek tárgyalások a szovjet csapatok azonnali kivonásáról. 1989. november 4-én, az 1956-os felkelés leverésének 33. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a Szovjetunió nagykövetsége előtt követelte a szovjet csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását. A kormány elhatárolta magát a tüntetéstől, a Szovjetunió pedig barátságtalan akcióként értékelte „a szovjet nép legnagyobb ünnepére, a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára időzített” tüntetést.27 Ahhoz, hogy Magyarország megszabaduljon a megszálló csapatokról, bizonyos külső és belső feltételekre, a nagyhatalmak háborúra vonatkozó nézeteinek felülvizsgálatára és az azzal kapcsolatos szemléletváltásra, valamint a két szuperhatalom éles szembenállásának csökkentésére volt szükség. 2. Enyhülési folyamat: út a kelet-európai haderocsökkentéshez A két világrendszer közötti enyhülési folyamat az 1975-ös helsinki értekezlettel kezdődött. Az elfogadott zárónyilatkozat rögzítette, hogy a részt vevő államok sérthetetlennek tartják a kialakult államhatárokat, tiszteletben tartják a részt vevő államok területi egységét, tartózkodnak egy másik részt vevő állam belügyeibe való beavatkozástól. Kölcsönösen biztosították egymást, hogy betartják az emberi jogokat, és a kormányközi kapcsolatokban is enyhülést hirdettek meg. A szovjetek 1979 decemberében megkezdett afganisztáni inváziója az enyhülési folyamatot megakasztotta. A szovjet-amerikai viszony évekre megromlott. Ronald Reagan fokozta a fegyverkezési versenyt, ami gazdasági mélypontra taszította a Szovjetuniót. Az USA rakétaelhárító rendszerek telepítését helyezte kilátásba, és a fegyverkezést kiterjesztette a világűrre. A Szovjetunió gazdasága - miközben folyamatosan vallották, hogy a fegyverkezési verseny ellenére népgazdaságuk utoléri, sőt meghaladja az USA gazdaságát - a ’80-as évek elejére kimerült, és képtelen volt a fegyverkezési verseny folytatására. Az ország megérett a politikai és gazdasági változásra. 27 Burucs: i. m. 218
