Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása

A Szovjet Fegyveres Erők... kivonása

szabadságharc leverését követően, a szovjet katonai erők jelenléte a Kádár-rezsim megerősödését garantálta, amely biztosította a pártállami diktatúra, a párt hatalmának túlélését. Az év végére a szovjet fegyveres erő létszáma elérte a 60-65 ezer főt. A szovjet csapatkivonást az Egyesült Államok is felajánlotta a Szovjetuniónak, kompromisszumos alapon:

Az USA „Nemzetbiztonsági Tanács Tanácsadó Bizottságának az október 31-én megszületett, a kelet-európai eseményeket elemző és az ezzel kapcsolatban folytatandó amerikai politikát felvázoló jelentése [...] szerint, amennyiben a Szovjetunió kivonja hadseregét Magyarországról, az Egyesült Államok cserében kész hasonló nagyságrendben csökkenteni Nyugat-Euró- pában állomásozó csapatainak létszámát”.24

Hruscsov is felvetette a szovjet párt és kormánydelegáció 1958. április

2-10. közötti budapesti látogatása során, hogy Magyarországról is kivonhatnák a szovjet csapatokat. Ezt megelőzően ugyanis a szovjet vezetés hasonló ajánlatot tett Romániának, és mint ismeretes, 1958 nyarán a szovjet csapatokat teljesen kivonták Romániából. Kádár még a legszűkebb vezetéssel sem konzultálva, az ajánlatot helyből elutasította, valószínűleg arra hivatkozva, hogy az ország belső helyzete ugyan már stabil, de külső fenyegetés esetén a magyar hadsereg nem lenne képes garantálni az ország biztonságát. A szovjet csapatok távozására így nem került sor, de Hruscsov elutazása után Kádár részben meggondolta magát, és a közvélemény megnyugtatása céljából felvetette, hogy egy szovjet hadosztályt vonjanak ki Magyarországról. így, 1958 nyarán, a romániai kivonással együtt a magyarországi szovjet kontingens létszámát is egy hadosztállyal csökkentették.25 A Magyar Demokrata Fórum legmagasabb döntéshozó testületé 1989. március 12-én követelte a megszálló csapatok kivonását Magyarország területéről. Abban az időben, amikor ez „igazán főbenjáró bűnnek” számított! Ezt a kívánalmat erősítette meg a Magyar Demokrata Fórum által 1989.október 21-én elfogadott - könyv alakban publikált - programja, amely tovább feszegette mind a csapatkivonásokra, mind a semlegességre vonatkozó elgondolásukat.26

24 Békés Csaba: Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika az enyhülés időszakában, 1953-1991. Akadémiai doktori értekezés. 84. http://real-d.mtak.hu/653/7/ dc_499_12_doktori_mu.pdf Letöltés: 2017.04.04.

25 Békés: i. m. 117.

26 Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel. Bp., 2003, Kairosz Kiadó, 39-40.

217