Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása

A Szovjet Fegyveres Erők... kivonása XII. fejezet Dr. Mészáros Gyula A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása 1944. szeptember 23. és 1991. június 19. 15 óra 1 perc. Két dátum, két esemény. A közte eltelt évek a szuverenitását vesztett Magyarország vergődése egy idegen ország, a Szovjetunió fegyveres megszállása és fennhatósága alatt. 1944. szeptember 23-án, román katonai segítséggel, a szovjet 18. harcko­csi hadtesthez tartozó szovjet katonák Battonyánál és Csanádpalota körzetében átlépték a megcsonkított trianoni Magyarország határát. A hazánk „felsza­badításáért”1 harcoló szovjet Vörös Hadsereg beözönlött az országba, majd „ideiglenesen” hazánkban állomásozva, 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Jegorovics Silov altábornagy2 személyében Záhonynál elhagyta hazánk területét. Ezzel a magyar társadalom sorsfordító történelmi pillanathoz érkezett: az 1944. március 19-ei német megszállást követően a megszálló és „ideiglenesen” hazánkban állomásozó szovjet kato­nai alakulatok 46 év és 270 napi itt tartózkodásuk után Magyarország földje végleg(?) megszabadult az idegen katonacsizmáktól, és ezzel megvalósult a Magyar Köztársaság teljes szuverenitása. A második világháború után a Szovjetunió Kelet-Közép-Európában, az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon több mint félmillió katonát, mintegy 65 hadosztályt hagyott hátra. A háború befe­jezésekor a későbbi NDK területén másfélmillió szovjet katona állomásozott, 1 A Berlin felé támadó szovjet csapatok nem 1945. április 4-én és nem Nemesmedvesnél hagyták el az országot, mint ahogyan az a köztudatban élt. Az utolsó harcok április 13-án, a még magyar területen levő Pinkamindszent községhez tartozó Dénes- és Kapuy-majomál voltak. Mivel azonban Sztálin már bejelentette, hogy a szovjet csapatok Magyarország területét április 4-én elhagyják, nem módosította az időpontot. 2 Silov tábornok bosszúsan távozott, mert a magyar fél a környezeti károsodások miatt tett kifogást, és ő volt az, akinek vissza kellett térnie Magyarországra, hogy a végső elszámolást elvégezze a magyar féllel. 211

Next

/
Thumbnails
Contents