Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II.

ami 1947-re 350 ezerre csökkent. A berlini felkelés kitörésekor, 1953. június 17-én még három szovjet páncélos hadosztály érkezett a keletnémet területekre, illetve Berlinbe.3 Az „előretolt hadászati védelem első lépcsőjét” képező NDK-ban a csapatkivonáskor 300 ezer katona,4 családtagokkal és polgári alkalmazottakkal együtt 550 ezer fő, míg Csehszlovákiában 136 ezres szovjet haderő volt. A Lengyelországban állomásozó Északi Hadseregcsoport katonáinak száma mintegy 67 ezer fő volt.5

Az osztrák államszerződés megkötését követően, 1955 szeptemberében hazánkban felállították a szovjet Különleges Hadtestet (Székesfehérvár) Pjotr Nyikolajevics Lascsenko altábornagy parancsnoklása alatt.6 A hadtest alárendeltségében levő 2. és a 17. gépesített gárdahadosztály (Kecskemét, illetve Szombathely) hat gépesített ezreddel (4., 5., 7., 56. 57. és 58.), három harckocsiezreddel (37., 39. és 83.) és két nehézharckocsi-rohamlöveg ezreddel (27. és 87.) rendelkezett. Állományába tartozott a 177. bombázórepülő és a 195. vadászrepülő hadosztály (Pápa, illetve Debrecen), valamint a 20. pontonos hidászezred (Komárom), továbbá légvédelmi erők, különböző fegyvernemi, harcbiztosító és kiszolgáló egységek és alegységek. A hadtest alárendelt csapatai a Dunántúlon Székesfehérvár, Szombathely, Sárbogárd, Győr, Pápa, Veszprém, Hajmáskér, Körmend, Komárom, az ország keleti részén Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Szolnok,7 Nagykőrös, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jászberény, Nyíregyháza, Békéscsaba helyőrségekben állomásoztak.

3 Nógrádi György: Sok orosz katona nem is ment haza. http://www.honvedelem.hu/cik- k/16034?m=l Letöltés: 2016.05. 18.

4 Sz. Bíró Zoltán: A szovjet csapatok kivonása Magyarországról. A szovjet csapatok kivonása Kelet-Közép-Európából. Rendszerváltás, 1989. História, 2009/5-6. http://www. historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro pdf Letöltés: 2017. 02. 05.

5 L. Balogh Béni: „Határozottság és rugalmasság” - a szovjet csapatok kivonása. Tárgyalások a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról, 1990-1992. ArchivNet, XX. századi történeti források, 14. évfolyam, 2014/2. szám. Létrehozás ideje: 2014. 04. 29. http://archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php7hir_icL485 Letöltés: 2016. 06. 09.

6 A szovjet csapatok ekkor jogtalanul tartózkodtak Magyarországon. Az 1948. december 15-én kötött egyezmény különböző objektumok bérbeadásáról szólt csupán. A tartózkodásukat szabályozó kétoldalú egyezményt 1957. május 27-én írták alá, a csapatok létszámát és diszlokációját szabályozó kétoldalú egyezmény pedig csak 1958. április 1-jén kötötték meg. Utóbbi alapján a szovjet fél 67 helyőrségben 60500 katonát állomásoztathatott hazánkban. HL KI 261/013/6 12.

7 M. Tóth György: Kivonási tünetek (1) http://www.honvedelem.hu/cikk/26446 Letöltés:

2016.06.09.

212