Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
X. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség és a taxisblokád
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Dr. Helgert Imre MINISZTERTANÁCS 35.§(1) i) Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; (3) Veszélyhelyzetben a Minisztertanács az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltér rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg. A FEGYVERES ERŐK ÉS A RENDŐRSÉG 40/A § (1) A fegyveres erők (Magyar Néphadsereg, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. (2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állam biztonságával összefüggő részletes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. 40/B § (2) A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő (3) A fegyveres erők irányítására - ha érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Minisztertanács és az illetékes miniszter jogosult. Első pillanatban talán nehéz eligazodni az alkotmány előírásai között, de némi tanulmányozás után látható, három úgynevezett minősített időszak szerepel benne: rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. A rendkívüli állapotot és szükségállapotot az országgyűlés, míg a veszélyhelyzetet a kormány 128
