Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
X. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség és a taxisblokád
A Magyar Honvédség és a taxisblokád vezeti be (az alkotmány szabályozza az országgyűlés akadályoztatása esetén, hogyan történik a bevezetésük, de erre most nem térek ki). Rendkívüli állapot idején egyértelmű a honvédség alkalmazása. Szükségállapot idején, a honvédség esetében, már megkötést tartalmaz az Alkotmány, (40/B § (2), mivel csak a „kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő”. Veszélyhelyzet (35. §) bevezethető a közrend és közbiztonság védelme érdekében is, de akkor is csak a hatályos törvényekben előírt intézkedéseket teheti meg a kormány. Ezektől való eltéréshez az országgyűlés felhatalmazása kell, 35. § (3). 1990-ben a hatályos honvédelmi törvény már nem adott lehetőséget, mint korábban, a honvédség belbiztonsági célú felhasználására. Az 1976. évi honvédelmi törvény még előírta, hogy a fegyveres erők feladata „az állam és közbiztonság védelme”.16 Mivel ez a szabályozás hatályát vesztette, még veszélyhelyzet bevezetése esetén sem lehetett volna alkalmazni a honvédséget, kivéve, ha a hatályos szabályozástól való eltérést az országgyűlés engedélyezi. Pár mondat erejéig térjünk vissza az állam és közbiztonság védelméhez. A haderőnek - klasszikusan fogalmazva a hadseregnek, az állandó haderő kiépülésével,17 mindig volt egy külső, vagyis országvédelmi és egy belső elnyomó funkciója. A belső elnyomó funkció - a közelmúlt megfogalmazásában az állam és közbiztonság védelme - a katonai terminológiában, a szabályzatok megjelenésével, karhatalmi feladatként lett meghatározva. Az 1921-ben megjelent szolgálati szabályzat megfogalmazásában: „Karhatalomnak neveztetnek azon csoportok, melyek a közhatóság támogatására oly célból rendeltetnek ki, hogy ezek hivatalos intézkedéseik és ügyködéseik valamely erőszakos ellenállás leküzdésére szükséges erővel rendelkezzenek. Minden közhatóságnak, és ha a késedelemből veszély származnék, s azok közegeinek is jogában áll a törvényes rend és biztonság fenntartására a fegyveres hatalomtól karhatalmat kérni.”18 A szabályozásból láthatjuk, a katonák karhatalmi célú felhasználásának ekkor semmilyen megkötése nem volt. 16 1976. évi I. törvény A honvédelemről,16. § (2) f) pont. 17 Európa államainak zömében az állandó - vagyis békében is meglevő - haderő a XVIII, század elején jött létre. 18 A-32 Szolgálati Szabályzat a m. kir. Honvédség számára. Bp., Budapest, 1921, Franklin Kiadói Társulás, 506. pont. 129
