Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Barna vk. alezredesen197 [értsd: vezérkari alezredes - M. Gy.] át történt. A katonai tanácsadókon kívül, a Honvédelmi Minisztériumhoz orvosi, állatorvosi és pénzügyi képesítésű tanácsadók, sőt kádertanácsadók is érkeztek.198 Bevezették a tisztek, tiszthelyettesek, tisztesek és polgári személyek szovjet irányelveknek megfelelő minősítését.199 Megjelentek a párt káderhatásköri listák. Prokofjev vezérőrnagy főtanácsadó az 1948. március 8-án megalakult HMK ülésén első ízben 1949. június 7-én vett rész tolmácsával, Bojcsuk Vladimir hadnaggyal, a hadsereg fejlesztése, átszervezése, pártszervezési kérdések megvitatásán.200 A kollégiumi munkarend szerint a honvédelmi miniszterhez döntésre vagy elvi kérdésként aláírásra váró, fontos kérdésekben elkészített anyagokat először a főtanácsadóval kellett egyeztetni vagy megtárgyalni, hogy annak tanácsait bedolgozva kerüljön az anyag a miniszter elé, illetve a HMK ülésére megtárgyalás céljából. Ezzel biztosítva volt a szovjet fegyveres erőknél meghonosodott katonai elmélet és gyakorlat, valamint a pártpolitikai munka beillesztése a magyar honvédség csapatainak mindennapi életébe. A szovjet katonai főtanácsadó a Honvédség helyzetéről szóló első, igen részletes értékelő és több tucatnyi javaslatot tartalmazó átfogó ellenőrzésről szóló jelentését 1948. október 20-i datálással készítette el Farkas Mihály számára.201 A jelentés gyakorlatilag egy szovjet igényt kielégítő teljes átvilágítása volt a Magyar Honvédségnek. Lényegében egy szovjet katonai ellenőrzés volt, amelyre Farkas Mihály honvédelmi miniszter a feltárt hibák és hiányosságok kiküszöbölésére irányuló részletes tervet dolgoztatott ki.202 Életszerűnek tar197 Konkoly-Thege Barna vk. alezredes 1949 nyarán Pálffy György személye köré szerveződő koncepciós per kapcsán került őrizetbe, majd 1949. július 18-án a Marschall László-per kapcsán újból letartóztatták. In: Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon. 78. http://www.sze.hu/~kallay/letolt/2011/marcius/disszert.pdf 198 Az atomrobbanások emberi szervezetre és az állatállományra gyakorolt hatásainak tanulmányozása és a szovjet káderpolitikai elveknek a megismerése fontos szovjet érdekeket elégített ki, de a szovjet fegyveres erők részeként működő Magyar Honvédség szempontjából is időszerű és szükségszerű volt. 199 HM 1948. ein. 49344. szám. 200 Honvédelmi Minisztérium Kollégiumának 1949. j únius 7-ei jegyzőkönyve. HL MN VIII .2 HM T 12. d. Kollégiumi jegyzőkönyvek, 1949-1952. 201 HL MN VIII. 1. HM Szervek iratai- honv. fe. ir. 844. doboz 5. ő. e. 202 Farkas Mihály honvédelmi miniszter válasza a szovjet katonai főtanácsadónak a magyar hadsereg 1948. október 20-ai helyzetéről szóló jelentésére. Hely és pontos időpont nélkül (Budapest, 1948. október-november). HL MN VIII. 1. HM Szervek iratai 843. doboz. 82
