Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában 1. Oswald László interpretálása szerint „A kommunista párt - amelynek legfőbb vezetői a Szovjetunióból érkeztek vissza ezekbe az országokba, s életük tekintélyes részét is ott élték le - valamennyi országban azonos menetrend szerint ragadta magához a hatalmat. Ez pedig minden kétséget kizáróan bizonyítja, a forgatókönyvet Moszkvában írták.”144 Az INGY első ülésén, 1944. december 21-én, a honatyák eufórikus hangulatban, a szovjet Vörös Hadsereget „felszabadítónak” mondták ki145 és fogadták el, mely felfogás és tévhit évtizedekig uralta a közéletet és a köz- gondolkodást. A képviselők hosszan tartó viharos tapssal ünnepelték a „diadalmas Vörös Hadsereget”, mit sem sejtve, hogy az az álom, mi szerint „az idegen uralomtól felszabadult magyar nemzet maga veszi kezébe sorsának intézését”,146 és az a törekvés, hogy demokratikus, független Magyarország felépítése megkezdődhet, hamarosan szertefoszlik. Mit sem sejtettek még akkor, hogy a „hazánkat felszabadító diadalmas Vörös Hadsereg” a párizsi békeszerződés erre vonatkozó rendelkezését is annulálva, nem szándékozik elhagyni Magyarország területét. Szekfű Gyula történész, Magyarország háború utáni első moszkvai követe, Kovács Imrének, a Nemzeti Parasztpárt főtitkár-helyettesének vendégeként 1946-ban úgy vélekedett, hogy a szovjet uralom egy új török hódoltság, ami addig tart, ameddig a Szovjetunió.147 Jóslata beteljesedett. Vorosilov marsall, a SZEB magyarországi képviselője sem tudta, hogy mi lesz a békekötés után Magyarország jövője. Marad-e Magyarországon a szovjet haderő, avagy sem? Rákosi 1947 áprilisában Moszkvába repült, hogy ez iránt érdeklődjék. Sztálin azonban Molotovhoz irányította kérdésének megválaszolásra, aki közölte vele, hogy „amíg csapataink Ausztriában állomásoznak, állomásozni fognak Magyarországon és Romániában is”. Rákosi ezt egy szóval sem kifogásolta, csak annyit bátorkodott megjegyezni, hogy a 144 Oswald László: Kiknek állt érdekében a második világháború? 209-210. http://ww2.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=82&Itemid=22#hideg- háború Letöltés: 2017.02. 15. 145 Ez a szemlélet még elfogadható is lehetett volna, ha a szovjet hadsereg a békeszerződésben meghatározottak szerinti időben elhagyta volna Magyarország területét. 146 Az 1944. évi december hó 21-ére Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre ösz- szehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés naplójának a hiteles kiadása. 147 Kovács Imre: Magyarország megszállása. Budapest, 1990, Katalizátor Iroda. 66
