Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban szovjet haderő eltartása nagyon sokba kerül, mire Molotov megnyugtatta: „a szovjet csapatok immár nem megszállók, és nem is fognak úgy viselkedni”.148 Magyarországnak és Jugoszláviának kezdetben nem volt nagy jelentősége a Szovjetunió háborút követő stratégiájának kialakítása szempontjából. Elsődlegesen a vele határos államok, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Bulgária volt számára fontos. Magyarország a szovjet haditervekben akkor került előtérbe, amikor 1945. június 29-én, Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával közös határunk lett a Szovjetunióval, de különösen a szovjet-ju- goszláv viszony megromlását követő időszakban. Rákosi Mátyás már 1944. április végén azt kérte, hogy az emigráció vezérkara kapcsolatba léphessen a Vörös Hadsereg azon bizottságával, amely a Magyarország megszállásával kapcsolatos politikai-adminisztratív terveket kidolgozza, de a szovjet fél ezt ekkor még elutasította. A szovjet fegyveres erők 1944 szeptemberétől, az ország területére való belépésüktől kezdődően 1957. május 27-éig - a magyarországi tartózkodásukat szabályozó kétoldalú egyezmény149 aláírásáig - jogellenesen tartózkodtak Magyarországon. Jelenlétüket elsőként a fegyverszüneti egyezményben, majd az 1947-es párizsi békeszerződésben rendezték. A nemzetgyűlés felhatalmazása alapján az ideiglenes nemzeti kormány által 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény 3. pontjával és függelékében foglaltakkal Magyarország hozzájárult a szovjet csapatok „szabad mozgásához” az ország területén, s mindehhez kénytelen volt biztosítani a feltételekben megszabott „pénzt, paripát, fegyvert”. Az Egyezmény szerint „Magyarország Kormánya és Hadsereg-főparancsnoksága biztosítja a szovjet csapatok és más szövetséges csapatok számára a szabad mozgási lehetőséget magyar területen, bármilyen irányban, ha ezt a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság véleménye szerint a katonai helyzet megkívánja; emellett Magyarország Kormánya és Főparancsnoksága csapatszállításokat minden rendelkezésére álló közlekedési eszközzel a saját költségére fogja elősegíteni szárazon, vízen és levegőben”. A párizsi békeszerződés értelmében Magyarország köteles volt „rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat (üzemanyagot, 148 Hajdú Péter: Budapest-Moszkva, 1945-1988. História, 1996/4. szám, 24. 149 1957. évi 54. tvr. szeptember 15-én lépett hatályba. Az egyezmény, amelyet a szovjet fél részéről Andrej Gromiko külügyminiszter és Grigorij Zsukov honvédelmi miniszter látta el kézjegyével, a csapatok létszámát és állomáshelyét nem érintette. 67
