Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban helyreállítása mellett. Nagy Imre kifejtette, hogy: „fokozottabban kifejezésre kell jutnia a nép szuverenitásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában. [...] Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a törvényhozásra támaszkodva, az államügyeik intézésének teljes jogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre államéletünk demokratizálása terén.”78 Ez a program, maga nemében, a párt és az állami hatalom szétválasztására irányuló, a demokratizálódás irányába mutató elképzelés volt. Az új irányvonalat megfogalmazó beszédből azonban kimaradt a prioritások közül az addig „döntő láncszemként” kezelt hadsereg-fejlesztési elképzelés. Csupán a béke védelme és a Szovjetunióra való támaszkodás hangzott el. Ebből azonban következtetni lehetett arra, hogy a hadsereg további fejlesztése már nem tartozik a prioritások közé. Nógrádi altábornagy július 29-én tartott eligazítást az aktívák előadói számára, hogy miképpen magyarázzák a hadsereg személyi állományának a beállott változásokat. Kemény kritikával illette a párttagokat, akik - mondjuk úgy - nem értik a kormányprogram lényegét, és nem vonják le a szükséges követelményeket a munkájuk érdekében. Nógrádi szerint a pártvezetés helyes politikát folytatott, és megfelelő határozatokat hozott, de azokat a párttagság maradéktalanul nem hajtotta végre. Nógrádi gyakorlatilag leosztotta a felelősséget, és a központi pártvezetés által elkövetett súlyos hibákért a pártalap- szervezetek tagságát tette felelőssé. A gyökeres változtatásokat elsősorban a hadsereg katonai és politikai vezetésétől várta. Farkas Mihály leváltása és Bata István79 honvédelmi miniszteri kinevezése további zavart keltett a hadseregben. Sem a honvédelmi miniszter váratlan 78 Országgyűlési napló, 1953.1. kötet. Az országgyűlés 2. ülése, 1953. július 4. 79 Eredetileg villamoskalauz, majd a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt, köznyelvben leginkább „Beszkárt”) párttitkára. 1949-50-ben Moszkvában katonai akadémián tanult. 1950-ben légvédelmi parancsnok, 1950-53-ban altábornagyi rangban a néphadsereg vezérkari főnöke. 1951-53-ban az MDP KV póttagja, 1953-56- ban tagja, 1953-56-ban az MDP PB póttagja. 1954-ben vezérezredessé léptették elő. 1955. május 14-én tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar delegációnak. 1956. október 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet, és parancsot adott a forradalom 39
