Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. eltávolításáról, sem pedig a hadsereg jövőbeni helyzetéről nem kaptak információkat. Amikor néhány hét múlva nyilvánosságra került, hogy Farkas a PB ideológiai titkára lett,80 a bizonytalanság tovább fokozódott a hadseregen belül. A hadseregben háborúellenes hangulat uralkodott, amit a nemzetközi katonai helyzetben beállott fejlemények logikája hívott életre (a franciák indokínai veresége, a berlini provokáció kudarcba fulladása, a koreai háború befejezésének a reménye). Ebből logikusan a túlméretezett hadsereg, illetve a hadiipari termelés radikális csökkentésére következtettek, ami a szociális és megélhetési gondokkal küszködő hivatásos állományt és a hadiipari dolgozókat egzisztenciális problémák elé állították. Ez negatívan hatott a hadsereg hivatásos állományának helyzetére, és még inkább fokozta a kilátástalanságot. 1953 nyarára a 220-230 ezer fős hadsereg létszámát — a Jugoszláviával szemben fennálló kritikus helyzet ellenére - 55000 fővel csökkentették.81 A honvédelmi politika a szovjet direktívákon alapult. Mivel azonban az „új szakasz” politikája is onnan eredt, be kellett illeszteni a kormánypolitika általános kereteibe. Ennek egyik szervezeti garanciája az 1953. július 17-én létrehozott és a kormány mellett működő Honvédelmi Tanács lett.82 A Honvédelmi Tanács élén a mindenkori miniszterelnök állt. Tagjai voltak: a párt első titkára, a belügy-, a honvédelmi, a kohó- és gépipari miniszterek és a vezérkari főnök. Feladata a népgazdaság, az ipar, elsősorban a hadiipar felkészítése a honvédelemre, állami tartalékok képzése, a fegyveres erők fejlesztése és szervezése, valamint a katonai kiképzés kérdéseiben szükséges intézkedések törvényesítése. A Honvédelmi Tanács a Nagy Imre-kormány alatt nem rendelkezett a hatáskörére vonatkozóan sem párt-, sem kormányhatározattal. Működése és jogállása 1955 végéig tisztázatlan és rendezetlen volt.83 A Tanács olyan legfelső párt és kormányszervként működött, amely minden kérdésben a társadalmi és állami szervekre egyaránt kötelező határozatokat hozott. A kormány növekedő szerepét mutatta, hogy a honvédelmi kérdéseket érintő valamennyi kérdésben - azaz MDP Politikai Bizottságában és/vagy a leverésére. Okt. 26-án felmentették, majd a SZU-ba távozott, ahonnan 1958-ban tért vissza. 80 Bencze László: Az MDP Központi Vezetősége 1953. júniusi határozatának hatása a Magyar Néphadseregben, 33. HL MN KGy VIII/b-2 81 Dr. Holló József Ferenc (szerk): 160 éves a Magyar Honvédség. Bp„ 2008, Zrínyi Kiadó. 82 Urbán Károly: Magyarország és a VSZ létrejötte. Társadalmi Szemle, 1995,11. szám, 70. 83 HL HM Titkárság, 1956, 2 doboz, 215. 40
