Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
A Magyar Néphadsereg közreműködése... b) közreműködés a hátország védelmében, c) részvétel a polgári feladatok ellátásában, valamint d) a fegyveres erők támogatása feladataik ellátásában [...]” A honvédelmi törvény két fegyveres testületet nevesített: a Magyar Néphadsereget és a BM Határőrséget. Úgy vélem, egyértelműen látható, az 1970- es évekre letisztult a Munkásőrség feladatrendszere, megfelelően illeszkedett mind a Honvédelmi Minisztérium, mind a Belügyminisztérium feladataihoz. A Munkásőrség feladatai között, mint a rendőrségnél - összhangban az ismertetett honvédelmi bizottsági határozattal első helyen szerepelt „az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása”. Ez a gyakorlatban a rendőrséggel közös járőrözést, ellenőrzést jelentette, másrészt közreműködést nagy tömeget mozgató rendezvények biztosításában. Ellenséges megnyilvánulású tömeg esetén, a rendőrséggel közösen, úgynevezett karhatalmi feladat végrehajtásában, a terület zárásában, tömegoszlatásban kellett volna a munkásőröknek részt venniük. A kádári pártállamban karhatalmi feladatnak azt a belbiztonsági csapattevékenységet nevezték, amely biztosítja „az ország közbiztonságát, törvényes rendjét súlyosan veszélyeztető tömegjellegű tevékenység megakadályozását, a törvényes rend helyreállítását”. Az állampárti időkben, a kidolgozott „Együttműködési Terv”24 alapján, számos esetben készültségben voltak a munkásőrök (így 1988-89 években március 15-én), de a rendőrség ekkor sem igényelte a részvételüket. Nyilván a rendőrség erői (Budapesti Forradalmi Készenléti Rendőri Ezred) elegendőek voltak a helyzet rendezésére. A munkásőrök „az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása” feladat keretében - szükség szerint - részt vettek volna az államhatár őrzésében is. A Munkásőrség a fegyveres erők támogatása és a hátországvédelem feladatrendszerben (b, d pontok), háború esetén, közreműködött volna a Néphadsereg és a szövetséges (Varsói Szerződés) csapatok mozgásának, manővereinek és szállításainak biztosításában. A testület részt vett volna légi deszantok, felderítő-diverziós csoportok felderítésében és megsemmisítésében. A polgári védelmi feladatok ellátása során (c pont), a Munkásőrség közreműködött, elemi csapások, katasztrófák, tömegszerencsétlenségek következményeinek felszámolásában. 24 A karhatalmi Együttműködési Tervekről bővebb információt tartalmaz a következő tanulmány, dr. Helgert Imre: Félelmek és remények. A szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása. 357
