Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. 1989. januári adatok szerint, a munkásőrök 70 százaléka fizikai, 18 százaléka szellemi dolgozó, 12 százalékuk mezőgazdasági dolgozó volt. A testület 6,7 százaléka a nők köréből vállalta a szolgálatot. Végzettség szerint a testület 28 százalék középfokú, 12 százalék felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az állomány átlagéletkora 42, 5 év volt.25 A Munkásőrség értékrendjét világosan tükrözi az alábbi előterjesztés, ami egyben azt is kifejezi, miért nem lehetett a szervezetet átmenteni a többpárti demokráciába: „a munkásőrök tudják és tudniuk is kell, hogy ők nem vegyülhetnek el az ingadozók, a meggyőződés nélküliek közé. Nekünk a szinte átfogó vitákban a marxista világnézetet, az MSZMP politikáját kell terjesztenünk, képviselnünk [...] a munkásőrök ezért támogatják a párt vezető szerepének megújítását, a politikai intézményrendszer reformját, de szembeszállnak minden olyan újító gondolattal, amely idegen a szocializmustól.”26 A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások A Munkásőrség megszüntetése a rendszerváltó pártok egyik fontos követelése volt. Ebben szerepet játszott az az elvitathatatlan tény, hogy a szervezet tényleg a „párt hadseregeként” működött a forradalom leverését követő konszolidációs időktől, végig a fennállása alatt. Ezért azonosították az állampárttal, az MSZMP-vel. A Munkásőrség „pártgyökerei” miatt, leginkább e testülettől tartottak az ellenzéki erők, félve attól, beavatkozik a demokratizálódási folyamatokba - amit meg is fogalmaztak a tárgyalások alatt -, és esetleg hasonló akciót szerveznek, mint Lengyelországban 1981-ben. (Lengyelországban 1981. december 13-án hadiállapotot, magyar értelmezésben szükségállapotot vezettek be, ezzel akadályozva a kilátástalan gazdasági helyzet, életszínvonal-romlás miatt a kommunista párttól függetlenül megalakult Szolidaritás szakszervezeti mozgalom szervezte tömeges megmozdulásokat, sztrájkokat. A szükségállapot bevezetését tömeges letartóztatások, jogkorlátozások követték.) 25 Ólmosi Zoltán: i. m. 26 MNLOLM-KS 295.F. l.cs. 1988/1. ő. e. 342. d.-A Munkásőrség a párt politikájának szolgálatában a megújulás útján. 358
