Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában 1. A Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága (HB) az előzőekben felhívott határozatban a karhatalmi (vagyis a rendbiztosító, belbiztonsági) feladatok irányításának felelősét és végrehajtóinak körét is meghatározta:22 „a karhatalmi feladatok irányítása, tervezése, szervezése és végrehajtása béke és „M” időszakban a Belügyminisztérium feladata, azt alapvetően a belügyi szervekkel kell megoldani, szükség esetén bevonni a Munkásőrség helyi erőit. A Néphadsereg kijelölt erőit kell igénybe venni, amikor a feladatok biztonságos végrehajtására a belügyi és munkásőr erők nem elegendőek.” A HB feladatszabása alapján a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a Munkásőrség országos parancsnoka a feladatokban részt vevő erők igény- bevételének, irányításának és együttműködésének rendjét közös parancsban szabályozta.23 A paranccsal összhangban, a szervezetek kidolgozták a karhatalmi Együttműködési Terveket, amelyek majd csak az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány (1989. évi XXXI. törvény az Alkotmánymódosításról) követelményei alapján vesztették hatályukat. Ennek magyarázata, egyrészt 1989. október 20-án hozott döntésével az országgyűlés megszüntette a Munkásőrséget, másrészt az alkotmány kizárta a néphadserege erőinek - minősített időszak kivételével - a belbiztonsági célú igénybevételét, felhasználását (minősített időszak az, amikor az alkotmány előírásainak megfelelően bevezetik a rendkívüli állapotot, szükségállapotot vagy veszélyhelyzetet, melyek kihirdetésének feltételeit, illetve a bevezetés rendjét az alkotmány egyértelműen szabályozta, illetve napjainkban az alaptörvény szabályozza). 1976-ban újraszabályozták a honvédelmi feladatokat (1976. évi I. törvény a honvédelemről). A honvédelmi törvény immár egységesen szabályozta a fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti és polgári védelmi szervek honvédelmi feladatait. A törvény így rendelkezett: „17. § (1)A fegyveres testületek: a rendőrség, munkásőrség és büntetés végrehajtási testület (2) A fegyveres testületek feladatai: a) az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása, 22 A 2/221/1971 HB határozat kivonata csatolva a következő tanulmány mellékleteként, dr. Helgert Imre; Félelmek és remények. A szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása. 23 001/1972 BM-MH-MOP közös parancs. 356
