Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... és a 30 mm-es gépágyú, 4 db irányított páncéltörő rakéta. Felszerelhető volt 4 db 57 mm-es nem irányított rakétákat tároló konténerrel, 4 db 80 mm-es rakétákat tároló konténerrel, 1500 kg bombateherrel.) A dandár eszközeivel nagyon rövid időn belül, közel ezer főt lehetett volna a fővárosba juttatni. Ezen túl, a néphadseregnek gépesített dandárja állomásozott Abasáron, Egerben, harckocsi dandárja Rétságon és Tatán. E szervezetek állományát is gyorsan át lehetett volna csoportosítani a fővárosba. Ezek tükrében a 20. önálló őrzászlóalj nem képviselt számottevő erőt. A helyzetet elemezve, azt a következtetést viszont okkal levonhatjuk, a zászlóalj kiválóan alkalmas lett volna a munkásőrség meggondolatlan akcióinak a megakadályozásra. A rendszerváltás folyamatában a változást sürgető erők leginkább a Munkásőrség beavatkozásától tartottak. A történelmi helyzet valóban úgy hozta, hogy a zászlóalj kapta feladatul a budapesti munkásőr alakulatok lefegyverzését. A kormány döntése után, a Munkásőrséget 1989. október 23-án fegyverezték le a Magyar Néphadsereg alakulatai (az időpont kiválasztása tudatos volt, mint ahogy az is tudatos döntés volt, hogy e napon hirdették ki az új alkotmányt). A Munkásőrégnek 188 objektumban volt fegyverraktára, s ezek közül 37 Budapesten. Ez az adat is tükrözi, a fővárosban összetett és felelősségteljes feladat volt a „párt hadseregének” felszámolása. Összegezve a Honvédelmi Bizottság döntéseiről megismertek tartalmát, egyértelműen megállapíthatjuk, a bizottságban szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének tervezése, szervezése nem folyt. A Honvédelmi Bizottság 1988. október 14-ei döntése világos határvonalakat jelölt ki azzal, hogy a katonák - tartalmában a Magyar Néphadsereg - karhatalmi, vagyis belső rendteremtő feladatra történő igénybevételét csak „rendkívüli állapot bevezetése” esetén engedélyezte. E döntés kizárta a néphadsereg bevonását egy esetleges belpolitikai konfliktus kezelésében, mivel a hatályos alkotmányi és törvényi szabályozás a rendkívüli állapot fogalmát még nem ismerte. A rendkívüli állapot tartalmát és alkalmazható rendszabályokat még ki kellett dolgozni. A HB a katonák igénybevételét csak őrzési feladatra, a belügyminiszter kezdeményezésére, a miniszterelnök egyetértésével, a honvédelmi miniszter parancsára engedélyezte. Értékelve a döntési folyamatokat, a Magyar Néphadsereg lehetőségeit, megalapozatlan a Budapesten 1988-ban felállított 20. önálló őrzászlóalj életre hívását szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésére történő felkészülés 299
