Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... A Honvédelmi Bizottság döntései Grósz Károly 1987. június 25. és 1988. november 24-e között a Minisztertanács elnöke, vagyis miniszterelnök volt, s közben az MSZMP 1988. május 20-22-ei ülésén a párt főtitkárának is megválasztották. A párttagság nyomására 1988. május 20-22. között az MSZMP országos pártértekezletet tartott. Érzékelve az elégedetlenséget, a változás iránti igényt, a küldöttek a súlytalan és újonnan alakított pártelnöki pozícióba megválasztották Kádár Jánost, míg helyére főtitkárnak választották Grósz Károlyt, aki így kormányfői feladatai mellett látta el az új tisztségét. Mutatja a párttagság elégedetlenségét, hogy az MSZMP régi vezetéséhez tartozók többségét a küldöttek nem választották be a Központi Bizottságba, illetve Kádár János sem lett a szűk körű irányító testület, a Politikai Bizottság tagja. így Grósz Károly 1988 májusa és 1989. október 7-e között, amikor a pártja XV. kongresszusán a küldöttek az új párt - a Magyar Szocialista Párt - megalakításáról döntöttek, látszólag a legnagyobb hatalommal rendelkező politikus volt. Valójában ez az egy év Grósz számára - vitathatatlanul - az útkeresés és hatalomvesztés éve volt. 1988 már a rendszerváltáshoz vezető út fontos éve. Az év során számos viszonylag jelentős tömeget mozgató tüntetés zajlott, egyre markánsabban megnyilvánult a rendszerrel szembeni elégedetlenség, szerveződtek az alternatív politikai szervezetek, amelyek egy része az év során párttá alakult, más szóval 1988 a tüntetések, a sztrájkok és a pártosodás éve volt. Március 15-én hosszú ideje nem látott létszámú tüntetés volt Budapesten. A főváros utcáin tízezres nagyságrendű tömeg vonult.19 Ezt még nem oszlatta fel a rendőrség. Június 16-án, Nagy Imre forradalmár miniszterelnök kivégzésének évfordulóján tartott budapesti tüntetést már brutálisan oszlatták a Belügyminisztérium erői. Június 27-én az erdélyi falurombolások ellen tüntettek a fővárosban. Szeptemberben a bős-nagymarosi vízlépcső folyamatban levő építése miatt tiltakoztak a környezetvédők, s ezért még hétszer tüntettek az ősz folyamán. 1988-ban, kifejezve a gazdasági helyzet, megélhetési gondok miatt akkumulálódó indulatokat, feszültséget, több évtizedes szünet után, újra sztrájkba léptek az ország különböző településein. Augusztusban a pécsi bányászok 19 Kéri László: A rendszerváltás krónikája, 1988-2009, Budapest, 2010, Kossuth Kiadó- Népszava, 6-7. Továbbiakban Kéri László: i. m. 289
