Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása

sztrájkoltak, amit nagy figyelem kísért, kiváltotta a lakosság szimpátiáját. A bányászok megmozdulását azután több helyen is követte a dolgozók sztrájkja (Gyomaendrőd, Budapest, Mosonmagyaróváron), sőt sor került az egyetemi ifjúság óralátogatási bojkottjára (Szeged), a pedagógusok tüntetésére is (Dombóvár, Budapest).20

1988. március 30-án zászlót bontott a Fidesz, szeptember 3-án az addig mozgalomként működő MDF is politikai szervezetté alakult, november 13-án politikai párttá alakult az SZDSZ, november 12-18. között újjá alakult az FKgP.21

Grósz Károly miniszterelnöki kinevezése előtt a budapesti pártbizottság első titkára volt (1984-1987), s e minőségében a Fővárosi Honvédelmi Bizottság elnöke. így kiválóan ismerhette a Budapesten levő rendőri erők és a néphadsereg budapesti alakulatainak, a munkásőr erőknek a képességeit. Miért volt ez akkor fontos kérdés? A tömegmegmozdulások mindig a fővárosban a legmarkánsabbak, aminek kézben tartására fel kellett készülni. Erre nézve számos történelmi tény, de az akkori közelmúlt belpolitikai eseményei is figyelmeztettek. így 1986. március 15-ének a történései, ami mint a „Lánchídi-csata” vonult be a rendszerváltás előtörténetébe. Ekkor az V. kerületi Március 15. téren, a Petőfi-szobornál, engedély nélkül ünneplő tömeg este fáklyák fénye mellett akart felvonulni a várba. A rendőrök a tüntetőket a Lánchídon közrefogták, sokakat megvertek, több száz főt pénzbírsággal büntettek.22

A Politikai Bizottság már 1986. szeptemberi ülésén, tekintettel a „romló közrend és közbiztonsági helyzetre”, kötelezte a Belügyminisztérium vezetését, hogy tekintse át, milyen intézkedések szükségesek a közbiztonság javítása érdekébe.23 Az állam és közbiztonság védelme - mint a törvényi szabályozás áttekintésénél ismertettem - az 1974. évi 17. törvényerejű rendelet alapján a Belügyminisztérium feladata volt.

Grósz Károly miniszterelnökként, 1988. március 1-jén, figyelemmel a közeledő márciusi évfordulóra, egy szűk körű megbeszélés tartott, ahol arról döntöttek, „hogy a BM, HM, MOP24 vezetése vizsgálja meg a karhatalmi

Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

20 Uo. 10-11.

21 Uo. 8.

22 Tabajdi Gábor: A UHUI krónikája. Budapest, 2003, Jaffa Kiadó, 302.

23 HL MN VIII 2 1948-1989 f. HB 11. d. 388. ő. e. - Jegyzőkönyv a HB 1988. október 14-ei üléséről. Továbbiakban: Jegyzőkönyv a HB ülésről.

24 BM Belügyminisztérium, HM Honvédelmi Miniszterim, MOP Munkásőrség Országos Parancsnoksága.

290